Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – mi várható még? (6. rész)

Amint az a cikksorozat első részében kifejtésre került a „Short-term Quick Fixes” azaz a rövidtávú gyorsintézkedések, csak a tervezett áfa reform kezdetét jelentették. 2020. februárjában az Európai Tanács további, az elektronikus kereskedelmet, a kis- és középvállalkozásokat és a határon átnyúló pénzforgalmat érintő intézkedéseinek bevezetéséről döntött. Bár a COVID-19 recesszió hatására egyes intézkedések bevezetése halasztásra került, hosszabb távon éppen a recesszió vezethet bizonyos szigorúbb intézkedések meghozatalához.

  1. A határokon átnyúló e-kereskedelem áfa szabályainak korszerűsítése

Az e-kereskedelem áfa reformját a technológiai fejlődés és az általa generált gazdasági változások, a határokon átnyúló kereskedelem növekvő volumene és ezzel párhuzamosan az államok adóbevétel iránti elvárásai, másik oldalról az eljárások egyszerűsítésének, egységesebbé és olcsóbbá tételének igénye generálta. Nem szabad továbbá elfeledkezni a dömping-kereskedelem megerősödése elleni összefogás szükségességének felismeréséről sem.

Az e-kereskedelem áfa szabályainak módosításával az Európai Bizottság hármas célt tűzött ki: (1) megkönnyíteni a határokon átnyúló e-kereskedelmet, (2) támogatni az áfa csalás elleni küzdelmet és (3) biztosítani az uniós és nem uniós vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

A fenti célkitűzések elérése érdekében a jogalkotási folyamat már 2015-ben megkezdődött a Mini One Stop Shop (MOSS) rendszer bevezetésével. A Bizottság két szakaszban javasolta a MOSS rendszerre vonatkozó uniós jogszabályok bevezetését. Az első intézkedések 2015-ben léptek hatályba, és az úgynevezett TBE szolgáltatások, azaz a telekommunikációs (telecommunications), rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások (broadcasting), és az elektronikusan nyújtott szolgáltatások (electronic services) körét érintették.

A 2016-os áfa akcióterv – az e-kereskedelem áfa szabályainak korszerűsítését, egyszerűsítését is célul kitűző – megfogalmazását követően a második intézkedéscsomagot a Tanács 2017 decemberében fogadta el. Ez az úgynevezett e-kereskedelmi áfa csomag, amely a Tanács (EU) 2017/2455 irányelvét, a (EU) 2017/2454 tanácsi rendeletet és az (EU) 2017/2459 tanácsi végrehajtási rendeletét jelenti és új szabályokat fogalmaz meg az áruk távértékesítésére, valamint az EU-ban a végső fogyasztóknak nyújtott bármilyen típusú szolgáltatásokra vonatkozóan, megkönnyíti a határokon átnyúló kereskedelmet, küzd az áfa csalások ellen és biztosítja a tisztességes versenyt az uniós vállalkozások számára.

2019. november 21-én a Tanács által elfogadott újabb részletes intézkedések már az e-kereskedelem új szabályaihoz történő zökkenőmentes áttérés érdekében kerültek kidolgozásra. Ezek a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve (2019. november 21.) és a Tanács (EU) 2019/2026 Végrehajtási Rendelete (2019. november 21.). A csomag végül az egyablakos ügyintézés működéséről szóló (EU) 2020/194 bizottsági végrehajtási rendelet 2020. február 12-én történt elfogadásával vált teljessé, amely a Mini One Stop Shop (MOSS) és Import One Stop Shop rendszerekbe történő regisztrációt, ideértve a bevallások MOSS rendszeren keresztül történő benyújtásának szabályait részletezi.

Az e-kereskedelmi csomag az eredeti tervek szerint 2021. január 1-jétől lépett volna hatályba, azonban a Covid-19 miatt a Bizottság javaslatára a Tanács további hat hónap felkészülési időt biztosított a tagállamoknak és a webshopoknak, így bevezetésük 2021. július 1. napjáig tolódott.

Részben viszont éppen a koronavírus-járvány miatt a globális- és a hazai piacon is egyre nagyobb területet hódít meg az e-kereskedelem. Az GKI Digital és az Árukereső.hu szeptember elején megjelent kutatása szerint hazai e-kereskedelem forgalma az idei első félévben rekord mértékben növekedett, összesen 34,8%-os bővüléssel 355 milliárd forintos forgalmat ért el. A járványhelyzet sok olyan piaci szegmens esetében is az e-kereskedelem gyors előretörését eredményezte, amelyek hagyományosan nem e területen bonyolódtak (pl. élelmiszer kereskedelem, gyógyszerpiac, stb.), és várhatóan ezen piacok forgalmának a későbbiekben is a pandémia előtti időszakhoz képest jelentősen magasabb aránya történik majd elektronikusan, így feltételezhetően az e-kereskedelem aránya továbbra is egyre nagyobb részét fogja kitenni a vásárlásoknak. A fentiek fényében különös figyelmet érdemel az e-kereskedelem jogszabályi környezetének átalakulása is. A jövő évre tervezett változások a következők.

Harmadik országból rendelt termékek áfája

A jelenleg hatályos szabályozás a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országbeli gazdasági társaságtól a Közösség területén élő magánszemélynek érkező küldemények mentesülnek az ÁFA és a vámeljárás alól. A 22 eurónál magasabb, de 150 eurónál alacsonyabb értékű küldemények ugyan még mindig vámmentesek, de ezek után már áfát kell fizetni, 150 eurós érték felett pedig – az ÁFA mellett – kereskedelmi vámmal is számolni kell.

A 2021. július elsejétől hatályba lépő e-kereskedelmi áfa csomag értelmében a 22 eurós áfamentes határ megszüntetésre kerül, az áfa fizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál így egységes lesz. Ez az elsősorban távol-keleti webáruház-cégektől érkező olcsó dömpingtermékek esetében fog jelentősebb közterhet jelenteni, remélhetőleg csökkentve az EU-n belüli kereskedők versenyhátrányát. Természetesen a távol-keleti webáruház-cégek is próbálnak felkészülni a számukra kedvezőtlen változásra például EU-n belüli raktárakból történő kiszállításokkal.

A 22 eurós határérték eltörlése miatti adminisztrációs teher növekedését (mind a kereskedők és szállítmányozó cégek, mind a hatóságok oldalán) egyszerűbb árunyilatkozat-típusok bevezetésével igyekeznek majd ellensúlyozni (pl. a 150 euró alatti értékű vámmentes küldemények csökkentett adattartalmú vámáru nyilatkozata).

EU-n belüli online értékesítés

Az EU-n belül működő webshopok esetében jelenleg a távértékesítésre vonatkozó bizonyos határérték (tagállamtól függ, jellemzően 35 ezer euró) alatt nem a vevő, hanem az eladó tagállamában, az ottani áfa mértékkel fizethető meg az áfa. Ez a lehetőség megszűnik jövőre, és – néhány kivételtől eltekintve – a vevő tagállamának áfa mértékével kell majd megfizetni az áfát.

Online piacterek

A jelenlegi szabályozás alapján az online piacterek üzemeltetője nem vonható felelősségre, ha a kereskedő a piactéren értékesített termék után nem fizeti meg az áfát. Jövőre azonban bizonyos esetekben az online piactereknek köztes szereplőként részt kell majd venniük az értékesítési láncban, így a végső vevő felé történő értékesítést terhelő áfát nekik kell majd megfizetniük.

Az adminisztráció csökkentése

Jövőre lehetővé válik, hogy a webshopok a saját országukban, a saját anyanyelvükön adjanak be bevallásokat a más országokban történő értékesítésekről, így nem lesz szükség más tagállamokban áfa regisztrációra és bevallásokra. Az adatokat majd az értékesítő tagállama továbbítja a többi érintett tagállamnak. Ennek érdekében megtörténik a MOSS (Mini One Stop Shop – mini egyablakos ügyintézés) rendszer fejlesztése, és hatókörének kiterjesztése egyablakos ügyintézéssé (OSS, One Stop Shop) a következő ügyletekre:

  • A TBC-től eltérő B2C (azaz nem adóalanyoknak történő) szolgáltatásnyújtások;
  • Az áruk EU-n belüli távértékesítése;
  • Elektronikus felületek által elősegített egyes belföldi termékértékesítések.

Harmadik országokból behozott, szállítmányonként legfeljebb 150 EUR belső értékű termékek távértékesítésére pedig az úgynevezett IOOS (Import One Stop Shop) rendszer kerül kialakításra.

  1. Áfa csomag a kis-és középvállalkozások számára

Tekintettel arra, hogy az áfa kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek arányaiban sokkal nagyobb terhet jelentenek a kisebb vállalkozásoknak (bizonyos számítások szerint az árbevételük 2,6%-át költik erre, míg a nagyvállalatok csak az árbevételük 0,0,2%-át), a 2016-os áfa akcióterv egyik célkitűzése volt a kis- és középvállalkozások adókötelezettség-teljesítésének egyszerűsítése. 2018. január 18-án elkészült egy irányelv tervezet a kis-és középvállalkozások (kkv-k) számára (SME VAT Sheme), melyet különböző hatástanulmányok elvégzése követett annak érdekében, hogy az új szabályok ne eredményezzék az ellenőrzés csökkenését és így az áfa csalások számának növekedését.

2020. február 18-án a pénzügyminiszterek végül olyan egyszerűsítési szabályokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik az áfa alóli mentességet a más tagállamokban letelepedett kis- és középvállalkozások számra is, és segítenek csökkenteni az áfa kötelezettségek teljesítésének adminisztráció költségeit. A 2025. január 1-től bevezetni tervezett új rendszertől azt várják, hogy csökkenteni fogja a bürokráciát és a kkv-k adminisztratív terheit, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosít a kkv-k számára, függetlenül attól, hogy hol telepedtek le az EU-ban.

A bizonyos határérték alatti szállítások mentességére vonatkozó szabályok

A tagállamok jelenleg ugyan mentesíthetik az olyan vállalkozások általi teljesítéseket, amelyek éves forgalma nem haladja meg az adott küszöbértéket, amely az egyes tagállamokban eltérő, de a nem az adott tagállamban letelepedett vállalkozások nem férhetnek hozzá ezekhez a mentességekhez.

A tagállamok az új szabályok hatálybalépését követően is mentesíthetik majd az áfa alól azokat a kkv-kat, amelyek éves forgalma nem haladja meg az adott tagállamban erre vonatkozóan meghatározott küszöböt. A határérték azonban nem haladhatja meg a 85 000 eurót, vagyis egy maximális mentességi küszöb kerül majd bevezetésre.

Az új szabályok megnyitják a mentesség lehetőségét az olyan más tagállamokban letelepedett kkv-k előtt is, akiknek az adott tagállamban áfa kötelezettégük keletkezne. A mentesség akkor lesz alkalmazandó, ha a forgalom abban a tagállamban, ahol a kkv nem letelepedett, nem éri el az adott tagállamban érvényes küszöbértéket, továbbá, ha az éves forgalom az EU teljes területén 100 000 euró alatt van. A 100 000 eurós határérték egy olyan védelmi küszöbérték, amely megakadályozza, hogy az egyébként nagy forgalmat bonyolító társaságok részesüljenek kkv-mentességben más országokban.

Az áfa regisztráció és bevallások egyszerűsítésére vonatkozó szabályok

A tagállamok jelenleg is mentesíthetik a kisvállalkozásokat az azonosítással, számlázással, könyveléssel vagy a bevallásokkal kapcsolatos bizonyos vagy összes HÉA-kötelezettség alól.

Az új szabályok a mentesített kkv-k számára egyszerűbbé teszik a regisztrációt és a bevallások benyújtását. Erre a célra a kkv-k a saját tagállamukban használhatják az egységes regisztrációs ablakot. A saját anyanyelv és nyomtatványok használata pedig jelentősen megkönnyítheti számukra az adminisztrációt. Az új szabályozás, egyes számítások szerint akár 18% -kal is csökkentheti a kkv-k adminisztrációs költségeit.

  1. Fizetési adatok továbbítása és cseréje az áfa csalás elleni küzdelem érdekében

Az áfa csalás elleni küzdelem jegyében 2020. február 18-án a Tanács egy olyan jogalkotási csomagot fogadott el, amelyben felkérte a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy továbbítsanak információkat a tagállamoktól származó, határokon átnyúló fizetésekről és a határokon átnyúló fizetések kedvezményezettjéről.

A csomag keretében az EU-ban a pénzforgalmi szolgáltatásokat kínáló úgynevezett pénzforgalmi szolgáltatóknak figyelemmel kell kísérniük a határokon átnyúló fizetések kedvezményezettjeit, és információkat kell továbbítaniuk azokról, akik negyedévente több mint 25 határon átnyúló fizetést kapnak. Ezeket az információkat ezután egy európai adatbázisba, a fizetési információk központi elektronikus rendszerébe (CESOP) centralizálják, ahol tárolják, összesítik és összehasonlítják más európai adatbázisokkal. A CESOP-ban szereplő összes információt ezután a tagállamok csalásellenes szakértői számára elérhetővé teszik az Eurofisc nevű hálózaton keresztül.

Az adatok továbbítását a jelenlegi tervek szerint 2024. január 1-jén kell megkezdeni.

Ugyanakkor mivel a COVID-19 recesszió valószínűleg súlyos következményekkel jár az EU gazdaságaira nézve, az Európai Bizottság várakozásai szerint az áfa-rés 2020-ban növekedni fog. A 2020. szeptember 11-én nyilvánosságra hozott TAXUD / 2019 / AO-14 „Tanulmányok és jelentések az EU-28 tagállamainak adó-réséről” című projekt számára készített jelentés szerint az áfa rés akár 4,1 százalékponttal nőhet éves szinten 13,7 százalékra és 164 milliárd euróra 2020-ban. A 2020-as hirtelen emelkedés így erőteljesebb lehet, mint a megelőző három évben megfigyelt fokozatos csökkenés.

Az Európai Bíróság szerint biztosan időbe telik majd az adó-rés 2018-as és 2019-es szintjéhez való visszatérés és jelentős intézkedéseket igényel majd az adóhatóságoktól. Erre tekintettel az is előfordulhat, hogy az áfa reform nem a jelenleg tervezett, hanem egy gyorsabb és szigorúbb előírásokat bevezető menetrend szerint fog megtörténni.

A cikk szerzője, Antretter Erzsébet regisztrált adószakértő, a a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.



Kapcsolódó cikkek:


Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a láncügyletek egységes szabályozása az EU-ban (5. rész)
2020. november 5.

2020. január 1. előtt az EU áfa irányelv nem szabályozta egységesen a láncügyleteket, csak az EU Bírósági ítéletek adhattak támpontot az ilyen ügyletek áfa kezelésében. 2020. január 1-től azonban az EU tagállamokban egységesen kell kezelni a láncügyleteket. Míg bizonyos EU tagállamokban a harmonizáció nagyobb horderejű változást jelentett, Magyarországon csupán a köztes szereplőhöz kapcsolódó vélelem megdöntésére vonatkozó szabály pontosításaként értékelhető.

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a vevői készlet egyszerűsítés szabályai 2020-tól (4. rész)
2020. október 29.

2020. január 1-től a gyorsintézkedések egyikeként az EU tagállamokban egységesen bevezetésre kerültek a vevői készlet egyszerűsítésre vonatkozó szabályok. Az átmeneti rendelkezések miatt 2020. év végéig érdemes lehet másnak eladni vagy visszaszállítani a tavalyi és még régebbi készleteket, ha azok értékesítésére várhatóan év végéig nem kerül sor.

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a közösség értékesítés adómentességének feltételei 2020-tól (2. rész)
2020. október 15.

A közösségen belüli értékesítések nagy előnye, hogy adóalany vevő esetében a vevő az áfa fizetésre kötelezett, az eladónak így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig nem kell áfával növelt ellenértéket fizetnie az eladónak. Ugyanakkor, hiába közösségen belüli az értékesítés, ha valamely feltétel teljesítésének hiánya miatt mégsem kezelhető az ügylet áfamentesen. A mentesség feltételeinek ismerete és betartása tehát kulcsfontosságú mindkét fél számára.

Az EU áfarendszerének átfogó reformja–1. rész
2020. október 8.

A hozzáadott-érték adó – az egyszerűség kedvéért hívjuk áfának – az egyik legjelentősebb költségvetési forrás az Európai Unió tagállamaiban. Az áfacsalások miatt be nem folyt bevételek így igen érzékenyen érintik a tagállamok kormányait. Mint ismert, az Európai Unió évek óta készül az áfarendszer átfogó reformjára, melynek egyik kiemelt célja az adórés csökkentése, az adócsalások, különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhintacsalások elleni küzdelem.