Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – mi várható még? (6. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amint az a cikksorozat első részében kifejtésre került a „Short-term Quick Fixes” azaz a rövidtávú gyorsintézkedések, csak a tervezett áfa reform kezdetét jelentették. 2020. februárjában az Európai Tanács további, az elektronikus kereskedelmet, a kis- és középvállalkozásokat és a határon átnyúló pénzforgalmat érintő intézkedéseinek bevezetéséről döntött. Bár a COVID-19 recesszió hatására egyes intézkedések bevezetése halasztásra került, hosszabb távon éppen a recesszió vezethet bizonyos szigorúbb intézkedések meghozatalához.
- A határokon átnyúló e-kereskedelem áfa szabályainak korszerűsítése
Az e-kereskedelem áfa reformját a technológiai fejlődés és az általa generált gazdasági változások, a határokon átnyúló kereskedelem növekvő volumene és ezzel párhuzamosan az államok adóbevétel iránti elvárásai, másik oldalról az eljárások egyszerűsítésének, egységesebbé és olcsóbbá tételének igénye generálta. Nem szabad továbbá elfeledkezni a dömping-kereskedelem megerősödése elleni összefogás szükségességének felismeréséről sem.
Az e-kereskedelem áfa szabályainak módosításával az Európai Bizottság hármas célt tűzött ki: (1) megkönnyíteni a határokon átnyúló e-kereskedelmet, (2) támogatni az áfa csalás elleni küzdelmet és (3) biztosítani az uniós és nem uniós vállalkozások közötti tisztességes versenyt.
A fenti célkitűzések elérése érdekében a jogalkotási folyamat már 2015-ben megkezdődött a Mini One Stop Shop (MOSS) rendszer bevezetésével. A Bizottság két szakaszban javasolta a MOSS rendszerre vonatkozó uniós jogszabályok bevezetését. Az első intézkedések 2015-ben léptek hatályba, és az úgynevezett TBE szolgáltatások, azaz a telekommunikációs (telecommunications), rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások (broadcasting), és az elektronikusan nyújtott szolgáltatások (electronic services) körét érintették.
A 2016-os áfa akcióterv – az e-kereskedelem áfa szabályainak korszerűsítését, egyszerűsítését is célul kitűző – megfogalmazását követően a második intézkedéscsomagot a Tanács 2017 decemberében fogadta el. Ez az úgynevezett e-kereskedelmi áfa csomag, amely a Tanács (EU) 2017/2455 irányelvét, a (EU) 2017/2454 tanácsi rendeletet és az (EU) 2017/2459 tanácsi végrehajtási rendeletét jelenti és új szabályokat fogalmaz meg az áruk távértékesítésére, valamint az EU-ban a végső fogyasztóknak nyújtott bármilyen típusú szolgáltatásokra vonatkozóan, megkönnyíti a határokon átnyúló kereskedelmet, küzd az áfa csalások ellen és biztosítja a tisztességes versenyt az uniós vállalkozások számára.
2019. november 21-én a Tanács által elfogadott újabb részletes intézkedések már az e-kereskedelem új szabályaihoz történő zökkenőmentes áttérés érdekében kerültek kidolgozásra. Ezek a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve (2019. november 21.) és a Tanács (EU) 2019/2026 Végrehajtási Rendelete (2019. november 21.). A csomag végül az egyablakos ügyintézés működéséről szóló (EU) 2020/194 bizottsági végrehajtási rendelet 2020. február 12-én történt elfogadásával vált teljessé, amely a Mini One Stop Shop (MOSS) és Import One Stop Shop rendszerekbe történő regisztrációt, ideértve a bevallások MOSS rendszeren keresztül történő benyújtásának szabályait részletezi.
Az e-kereskedelmi csomag az eredeti tervek szerint 2021. január 1-jétől lépett volna hatályba, azonban a Covid-19 miatt a Bizottság javaslatára a Tanács további hat hónap felkészülési időt biztosított a tagállamoknak és a webshopoknak, így bevezetésük 2021. július 1. napjáig tolódott.
Részben viszont éppen a koronavírus-járvány miatt a globális- és a hazai piacon is egyre nagyobb területet hódít meg az e-kereskedelem. Az GKI Digital és az Árukereső.hu szeptember elején megjelent kutatása szerint hazai e-kereskedelem forgalma az idei első félévben rekord mértékben növekedett, összesen 34,8%-os bővüléssel 355 milliárd forintos forgalmat ért el. A járványhelyzet sok olyan piaci szegmens esetében is az e-kereskedelem gyors előretörését eredményezte, amelyek hagyományosan nem e területen bonyolódtak (pl. élelmiszer kereskedelem, gyógyszerpiac, stb.), és várhatóan ezen piacok forgalmának a későbbiekben is a pandémia előtti időszakhoz képest jelentősen magasabb aránya történik majd elektronikusan, így feltételezhetően az e-kereskedelem aránya továbbra is egyre nagyobb részét fogja kitenni a vásárlásoknak. A fentiek fényében különös figyelmet érdemel az e-kereskedelem jogszabályi környezetének átalakulása is. A jövő évre tervezett változások a következők.
Harmadik országból rendelt termékek áfája
A jelenleg hatályos szabályozás a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országbeli gazdasági társaságtól a Közösség területén élő magánszemélynek érkező küldemények mentesülnek az ÁFA és a vámeljárás alól. A 22 eurónál magasabb, de 150 eurónál alacsonyabb értékű küldemények ugyan még mindig vámmentesek, de ezek után már áfát kell fizetni, 150 eurós érték felett pedig – az ÁFA mellett – kereskedelmi vámmal is számolni kell.
A 2021. július elsejétől hatályba lépő e-kereskedelmi áfa csomag értelmében a 22 eurós áfamentes határ megszüntetésre kerül, az áfa fizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál így egységes lesz. Ez az elsősorban távol-keleti webáruház-cégektől érkező olcsó dömpingtermékek esetében fog jelentősebb közterhet jelenteni, remélhetőleg csökkentve az EU-n belüli kereskedők versenyhátrányát. Természetesen a távol-keleti webáruház-cégek is próbálnak felkészülni a számukra kedvezőtlen változásra például EU-n belüli raktárakból történő kiszállításokkal.
A 22 eurós határérték eltörlése miatti adminisztrációs teher növekedését (mind a kereskedők és szállítmányozó cégek, mind a hatóságok oldalán) egyszerűbb árunyilatkozat-típusok bevezetésével igyekeznek majd ellensúlyozni (pl. a 150 euró alatti értékű vámmentes küldemények csökkentett adattartalmú vámáru nyilatkozata).
EU-n belüli online értékesítés
Az EU-n belül működő webshopok esetében jelenleg a távértékesítésre vonatkozó bizonyos határérték (tagállamtól függ, jellemzően 35 ezer euró) alatt nem a vevő, hanem az eladó tagállamában, az ottani áfa mértékkel fizethető meg az áfa. Ez a lehetőség megszűnik jövőre, és – néhány kivételtől eltekintve – a vevő tagállamának áfa mértékével kell majd megfizetni az áfát.
Online piacterek
A jelenlegi szabályozás alapján az online piacterek üzemeltetője nem vonható felelősségre, ha a kereskedő a piactéren értékesített termék után nem fizeti meg az áfát. Jövőre azonban bizonyos esetekben az online piactereknek köztes szereplőként részt kell majd venniük az értékesítési láncban, így a végső vevő felé történő értékesítést terhelő áfát nekik kell majd megfizetniük.
Az adminisztráció csökkentése
Jövőre lehetővé válik, hogy a webshopok a saját országukban, a saját anyanyelvükön adjanak be bevallásokat a más országokban történő értékesítésekről, így nem lesz szükség más tagállamokban áfa regisztrációra és bevallásokra. Az adatokat majd az értékesítő tagállama továbbítja a többi érintett tagállamnak. Ennek érdekében megtörténik a MOSS (Mini One Stop Shop – mini egyablakos ügyintézés) rendszer fejlesztése, és hatókörének kiterjesztése egyablakos ügyintézéssé (OSS, One Stop Shop) a következő ügyletekre:
- A TBC-től eltérő B2C (azaz nem adóalanyoknak történő) szolgáltatásnyújtások;
- Az áruk EU-n belüli távértékesítése;
- Elektronikus felületek által elősegített egyes belföldi termékértékesítések.
Harmadik országokból behozott, szállítmányonként legfeljebb 150 EUR belső értékű termékek távértékesítésére pedig az úgynevezett IOOS (Import One Stop Shop) rendszer kerül kialakításra.
- Áfa csomag a kis-és középvállalkozások számára
Tekintettel arra, hogy az áfa kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek arányaiban sokkal nagyobb terhet jelentenek a kisebb vállalkozásoknak (bizonyos számítások szerint az árbevételük 2,6%-át költik erre, míg a nagyvállalatok csak az árbevételük 0,0,2%-át), a 2016-os áfa akcióterv egyik célkitűzése volt a kis- és középvállalkozások adókötelezettség-teljesítésének egyszerűsítése. 2018. január 18-án elkészült egy irányelv tervezet a kis-és középvállalkozások (kkv-k) számára (SME VAT Sheme), melyet különböző hatástanulmányok elvégzése követett annak érdekében, hogy az új szabályok ne eredményezzék az ellenőrzés csökkenését és így az áfa csalások számának növekedését.
2020. február 18-án a pénzügyminiszterek végül olyan egyszerűsítési szabályokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik az áfa alóli mentességet a más tagállamokban letelepedett kis- és középvállalkozások számra is, és segítenek csökkenteni az áfa kötelezettségek teljesítésének adminisztráció költségeit. A 2025. január 1-től bevezetni tervezett új rendszertől azt várják, hogy csökkenteni fogja a bürokráciát és a kkv-k adminisztratív terheit, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosít a kkv-k számára, függetlenül attól, hogy hol telepedtek le az EU-ban.
A bizonyos határérték alatti szállítások mentességére vonatkozó szabályok
A tagállamok jelenleg ugyan mentesíthetik az olyan vállalkozások általi teljesítéseket, amelyek éves forgalma nem haladja meg az adott küszöbértéket, amely az egyes tagállamokban eltérő, de a nem az adott tagállamban letelepedett vállalkozások nem férhetnek hozzá ezekhez a mentességekhez.
A tagállamok az új szabályok hatálybalépését követően is mentesíthetik majd az áfa alól azokat a kkv-kat, amelyek éves forgalma nem haladja meg az adott tagállamban erre vonatkozóan meghatározott küszöböt. A határérték azonban nem haladhatja meg a 85 000 eurót, vagyis egy maximális mentességi küszöb kerül majd bevezetésre.
Az új szabályok megnyitják a mentesség lehetőségét az olyan más tagállamokban letelepedett kkv-k előtt is, akiknek az adott tagállamban áfa kötelezettégük keletkezne. A mentesség akkor lesz alkalmazandó, ha a forgalom abban a tagállamban, ahol a kkv nem letelepedett, nem éri el az adott tagállamban érvényes küszöbértéket, továbbá, ha az éves forgalom az EU teljes területén 100 000 euró alatt van. A 100 000 eurós határérték egy olyan védelmi küszöbérték, amely megakadályozza, hogy az egyébként nagy forgalmat bonyolító társaságok részesüljenek kkv-mentességben más országokban.
Az áfa regisztráció és bevallások egyszerűsítésére vonatkozó szabályok
A tagállamok jelenleg is mentesíthetik a kisvállalkozásokat az azonosítással, számlázással, könyveléssel vagy a bevallásokkal kapcsolatos bizonyos vagy összes HÉA-kötelezettség alól.
Az új szabályok a mentesített kkv-k számára egyszerűbbé teszik a regisztrációt és a bevallások benyújtását. Erre a célra a kkv-k a saját tagállamukban használhatják az egységes regisztrációs ablakot. A saját anyanyelv és nyomtatványok használata pedig jelentősen megkönnyítheti számukra az adminisztrációt. Az új szabályozás, egyes számítások szerint akár 18% -kal is csökkentheti a kkv-k adminisztrációs költségeit.
- Fizetési adatok továbbítása és cseréje az áfa csalás elleni küzdelem érdekében
Az áfa csalás elleni küzdelem jegyében 2020. február 18-án a Tanács egy olyan jogalkotási csomagot fogadott el, amelyben felkérte a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy továbbítsanak információkat a tagállamoktól származó, határokon átnyúló fizetésekről és a határokon átnyúló fizetések kedvezményezettjéről.
A csomag keretében az EU-ban a pénzforgalmi szolgáltatásokat kínáló úgynevezett pénzforgalmi szolgáltatóknak figyelemmel kell kísérniük a határokon átnyúló fizetések kedvezményezettjeit, és információkat kell továbbítaniuk azokról, akik negyedévente több mint 25 határon átnyúló fizetést kapnak. Ezeket az információkat ezután egy európai adatbázisba, a fizetési információk központi elektronikus rendszerébe (CESOP) centralizálják, ahol tárolják, összesítik és összehasonlítják más európai adatbázisokkal. A CESOP-ban szereplő összes információt ezután a tagállamok csalásellenes szakértői számára elérhetővé teszik az Eurofisc nevű hálózaton keresztül.
Az adatok továbbítását a jelenlegi tervek szerint 2024. január 1-jén kell megkezdeni.
Ugyanakkor mivel a COVID-19 recesszió valószínűleg súlyos következményekkel jár az EU gazdaságaira nézve, az Európai Bizottság várakozásai szerint az áfa-rés 2020-ban növekedni fog. A 2020. szeptember 11-én nyilvánosságra hozott TAXUD / 2019 / AO-14 „Tanulmányok és jelentések az EU-28 tagállamainak adó-réséről” című projekt számára készített jelentés szerint az áfa rés akár 4,1 százalékponttal nőhet éves szinten 13,7 százalékra és 164 milliárd euróra 2020-ban. A 2020-as hirtelen emelkedés így erőteljesebb lehet, mint a megelőző három évben megfigyelt fokozatos csökkenés.
Az Európai Bíróság szerint biztosan időbe telik majd az adó-rés 2018-as és 2019-es szintjéhez való visszatérés és jelentős intézkedéseket igényel majd az adóhatóságoktól. Erre tekintettel az is előfordulhat, hogy az áfa reform nem a jelenleg tervezett, hanem egy gyorsabb és szigorúbb előírásokat bevezető menetrend szerint fog megtörténni.
A cikk szerzője, Antretter Erzsébet regisztrált adószakértő, a a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
