Cikkünkben a munkajogi jognyilatkozatok indokolásának alapvető szabályairól, továbbá a szükségtelen indokolással és a formális indokolásban nem szereplő rejtett indokokkal kapcsolatos bírói gyakorlatról számolunk be.
A munkaügyi perek túlnyomó részében a munkavállaló van felperesi pozícióban, aki rendszerint akkor pereli be munkáltatóját, amikor már munkaviszonya lezárult. Előfordul azonban olyan is, hogy a munkáltató kíván igényt érvényesíteni munkavállalója vagy volt munkavállalója felé.
Milyen lehetőségei vannak egy munkavállalónak munkaügyi perekben? Kire hárul a bizonyítási felelősség, és miben segíthetnek a Pp. szabályai?
A munkavállaló halálával a munkaviszony automatikusan megszűnik – de mi történik a munkaviszonnyal, ha a természetes személy munkáltató hal meg?
Ahogyan a munkahelyen történő személyes érintkezés lehetősége szűkül, úgy kaphat egyre nagyobb jelentőséget a munkavállaló és a munkáltató közötti postai érintkezés.
Cikkükben a fizetési jegyzékkel kapcsolatos főbb tudnivalókat és a mulasztások kockázatait vesszük sorra.
A négy szem elve szerinti ellenőrzés a köz-, a verseny- és nonprofit szféra számos szegmensében szakmai, módszertani előírásként szerepelhet. Alkalmazásának terepe elsősorban a pénzügyi és végrehajtási műveletek széles skálája.
Az öltözködésünkről való döntés és annak végrehajtása általában a magánszféránkhoz tartozó terület. Egyes munkahelyeken azonban dress code van érvényben: formaruhát, egyenruhát, munkaruhát, védőöltözetet kell hordani. Mikor teheti meg a munkáltató, hogy beleszól a munkavállaló öltözködésébe, és hogyan kell – térben, időben, infrastruktúrával – lehetőséget biztosítania a munkavállalónak a ruhaviseleti előírások megtartására?
Cikkünkben összegyűjtjük, milyen megszüntetési és megszűnési módok esetén illeti meg a távozó munkavállalót a végkielégítés. Minden esetben feltételezzük, hogy a munkavállaló a kellő időtartamban (a törvény szerint: minimum 3 év) az adott munkáltatónál dolgozott. A végkielégítés összegét befolyásoló tényezőkkel valamint a jogszerző idők számítási módjával most nem foglalkozunk részletesen.
A munka törvénykönyve bizonyos keretek között lehetővé teszi, hogy kiskorúak is munkaviszonyban dolgozzanak. Ilyen esetben szükségképpen a szülő (gyám) is interakcióba kerül a munkáltatóval, hiszen törvényes képviselőként ő az, aki meghatározott jognyilatkozatok megtételére jogosult a gyermek mellett vagy helyett. Milyen szerepet szán a törvény a dolgozó gyermek szüleinek, és mire kell ilyenkor odafigyelnie a munkáltatónak?
