Az Aranybulla évszázadokon át hivatkozási alappá vált, és tulajdonképpen az ma is. Sorozatunk befejező részében ezekből a hivatkozásokból idézünk fel néhányat, illetve áttekintjük a sorozat korábbi írásait.
Az Aranybulla 1231-es megújításában az ellenállási záradék helyébe az esztergomi érsek kiközösítési felhatalmazása lépett. Valószínűleg II. András sem gondolta, hogy ezzel a jogával Róbert érsek már a következő év elején élni fog.
Az Aranybulla 1222. évi kibocsátása mellett II. András király már 1222-ben, illetve az uralkodása későbbi éveiben is több olyan okiratot bocsátott ki, amelyek az Aranybullát kiegészítették, sőt 1231-ben új formában is kiadta a dokumentumot. Ennek okai között említhető, hogy érdeksérelmeket kívánt orvosolni, illetve a változó hatalmi-társadalmi-gazdasági körülmények is indokolták egy egységes új okirat kibocsátását.
II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.
Az Aranybulla legtovább élő intézménye a nemesi adómentesség volt, csak a XIX. század közepén törölték el. Az adómentesség összefüggött azzal, hogy a nemesség hadviselésre volt kötelezhető a haza védelmében, illetve más országok elleni hadjáratok esetében is szerepet kellett vállalniuk.
II. András kormányzati intézkedései sorában kiemelt helyet foglal el a kincstári reformintézkedések sora. Adórendszer átalakítása, pénzverés technikájának megváltoztatása, a pénzcsere adóztatássá alakítása, kamarabérleti rendszer kialakítása, tárnokmesteri poszt létrehozása voltak ennek legfontosabb elemei.
Sok minden ismert az Aranybulláról, de nem kevés a bizonytalanság sem a kibocsátásával, hatásaival, utóéletével, megítélésével kapcsolatban. A kiváltságlevél szövege fennmaradt, de az talán kevésbé ismert, hogy mit jelentettek az egyes rendelkezések. Az értelmezést fordítási hibák is nehezítették.
Régóta él II. András királyról az a kép, hogy gyenge kezű uralkodó volt, az Aranybullát kényszerűségből adta ki, országlása romlásba vitte a Magyarországot. Sőt, ez a katasztrofális működés előzménye és oka is volt a muhi csatában elszenvedett vereségnek. A történészeknek ma már egészen más a véleménye András három évtizedes uralkodásáról, ennek tulajdonképpen az ellenkezőjét bizonyítják.
Az Aranybulla kiadása nem volt előzmények nélküli. Különösen fontosak ebből a szempontból a III. Béla és II. András királyok uralkodása alatt bekövetkezett események, illetőleg pénzügyi vonatkozások, a pénzreformok. Ebben a részben III. Béla király életét és pénzügyeit tekintjük át.
Magyarország államiságának történetében igen jelentős eseménye volt az Aranybulla 1222. évi kiadása. Az Adó Online cikksorozattal emlékezik meg a neves okiratról, különös tekintettel arra is, hogy rendelkezései között számos pénzügyekkel és adózással kapcsolatos rendelkezés is található.
