Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.
Az elévülés az adóigazgatási eljárásban olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az időmúlás következtében kizárja a követelés érvényesítésének, vagy egyes túlfizetések figyelembevételének lehetőségét.
Az adózás eljárási alapelveinek egy része az adózókat (a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan), vagy az eljárás egyéb résztvevőit megillető jogokat és kötelezettségeket fejezik ki, illetve az adóhatóság hatáskör-gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeinek általános jogelveit testesítik meg.
Az adóhatóság eszköztárába sokféle ellenőrzés tartozik. Az önkéntes jogkövetésre ösztönzés és a szolgáltató adóhatósági jelleg megerősítése mellett a NAV egyik legfontosabb feladata az ellenőrzés, amelynek célja a költségvetési bevételek biztosítása, az erre káros magatartások felderítése és szankcionálása. Az adóellenőrzés igen nagy terület, jelen cikkben az utólagos adómegállapítás érdekességeit és egy fontos jogesetet mutatunk be.
A visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik az, hogy az adózás rendjéről szóló törvényt a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell, ezért az Alkotmánybíróság a vonatkozó előírás megsemmisítéséről döntött. Ugyanakkor a határozati a gyakorlatban ennél árnyaltabb értelmezést fog igényelni: amint arra az alkotmánybírósági döntés is rámutat, lehetnek olyan esetek, amikor ez a tilalom nem érvényesül.
Megvizsgálva az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) jogszabályi rendelkezéseit, látható, vannak olyan esetek, amikor az adóhatóságnak bizony kamatfizetési kötelezettsége van. Abban az esetben, ha az adóhatóság adózó részére a kiutalást késedelmesen teljesíti, vagy az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése kapcsán visszatérítési igénye keletkezik, kamatfizetési kötelezettsége van. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha a visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján keletkezik. Ugyan más törvényekben, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (a továbbiakban: Áfa tv.) törvényben is találunk különleges adóvisszatérítési eljárásokat, a gyakorlat azonban a visszatérítés eljárása, sőt a kamatfizetés kérdése sem egyszerű. Ilyen eseteket szabályoz az Art 65. §, a 196-197. §, valamint a 274/G. §. Jelen cikkben az Art. 196. §-hoz kapcsolódó esetet részletezünk.
Amennyiben megnézzük az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) jogszabályi rendelkezéseit, látható, vannak olyan estek, amikor az adóhatóságnak bizony kamatfizetési kötelezettsége van. Abban az esetben, ha az adóhatóság adózó részére a kiutalást késedelmesen teljesíti, vagy az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése kapcsán visszatérítési igénye keletkezik, kamatfizetési kötelezettsége van. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha a visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján keletkezik. Ugyan más törvényekben, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. ( a továbbiakban: Áfa tv. ) törvényben is találunk különleges adóvisszatérítési eljárásokat, a gyakorlat azonban a visszatérítés eljárása, sőt a kamatfizetés kérdése sem egyszerű.
Az Adó szaklap írása azokra a módosításokra hívja fel a figyelmet, amelyeket az adózás rendjéről szóló törvényt érintően a 2018-as vagy 2019-es adóév során fogadtak el, és 2019-ben vagy 2020. január 1-jén hatályba is léptek vagy lépnek. A módosítások egyes esetekben a 2019. adóévet érintő új kötelezettségeket tartalmaznak, de pozitív jogalkotói lépésként például adókötelezettségek megszüntetésére is sor került.
