A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
Szingapúrnak ügyes diplomáciai erőfeszítéssel sikerült elérnie, hogy az országot levették az OECD adóparadicsomok listájáról, jóllehet valójában így funkcionál. A városállam alacsony adózású országnak számít: az szja progresszív, a külföldiek adója 15%-kal kezdődik és 22% a marginális kulcs. Az áruk és szolgáltatások adóját, ami az ÁFA ottani megfelelője, az idén 8%-ról 9%-ra emelték. Az örökösödési adót 2008-ban eltörölték, és nincs ajándékozási adó sem.
Az ország adórendszerében elég nehéz eligazodni. Önkénes alapon a hívek fizetik jövedelmük ötödét az egyháznak, a becslések szerint 20-25%-os az adóelkerülés. Klasszikus áfa nem létezik, helyette 8 százalékos kereskedelmi adót alkalmaznak, ám mivel a kereskedelem főleg bazárokban zajlik, ebből elég kevés jövedelem folyik be. A társasági adó magas, de ezt az állami és egyházi alapítványok nem fizetik. A személyi jövedelemadó progresszív és többsávos.
2024. január 1-től Magyarország is bevezette a globális minimumadóra vonatkozó szabályozást. A törvény elfogadása foglalkoztunk az új szabályozás legfontosabb következményeivel, de a magyar adótanácsadói szektor jelentős része sokáig csak említés szintjén foglalkozott a minimumadó-szabályozás egyik nagyon fontos újításával: az úgynevezett „bejelentett részesedésre” vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel.
Szakértőink a 2023-as év folyamán többször is konzultáltak az adóhatósággal a leggyakrabban előforduló hibákról, illetve az egyes tranzakciók tekintetében a helyes kitöltési módokról, amelynek eredményeként jelentős tapasztalatokkal gazdagodtunk. Ezeket mutatjuk most be.
Japán hosszi időn keresztül a világ második legfejlettebb és legnagyobb gazdasága volt az Egyesült Államok után, és ezt a címet sokkal később veszítette el Kínával szemben, mint azt a félelemmel teljes csodálatot, amivel a világ szemlélte a japán gazdasági csoda diadalútját a hetvenes és nyolcvanas években.
Az ESG (környezet (E), társadalom (S) és vállalatirányítás (G)) egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat.
Január 31-én két fontos adózási határidőre kell figyelniük az érintetteknek – figyelmeztetett közleményében a BDO.
Megszokhattuk, hogy nálunk minden évben jelentős változások vannak az adójogszabályokban, de a jövő évi változások még a megszokott mértéket is meghaladják. A november végén elfogadott adótörvények tartalmaznak könnyítéseket is az adózás terén, de azért most is túlsúlyban vannak a bevételnövekedést célzó szigorítások.
A szerződés felmondásának a már letelepedett és jól működő amerikai beruházásokra nem lesz lényeges hatása, azonban az új befektetések számára elriasztó hatása lehet. Az amerikai tulajdonú vállalkozások számára talán a legfontosabb kedvező hír, hogy a magyar kormány nem alkalmaz forrásadót.
Az OECD felmérése szerint évente nagyjából 700 milliárd dollár adóelőny tűnik el az adóparadicsomokban és az alacsony adózású országokban. Magyarország úgy vezeti be az ez ellen fellépő nemzetközi szabályozást, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.
Az országot kis kihagyással hatvan éve két család több generációja irányítja. A Fülöp-szigetek a világ második legnagyobb aranykészletével rendelkezik, és alacsony adózású országnak számít.
A legfontosabb változás, hogy 2025-től a tervek szerint virtuális események után mostantól abban az országban kell áfát fizetni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett.
2023. szeptember 12-én az Európai Bizottság két, adózási szempontból jelentős irányelvet tett közzé: a BEFIT-irányelvet és a Transzferár („TP”)-irányelvet. Ha a javaslatot elfogadják eredeti formájukban, az új szabályok 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. Cikkünkben részletezzük, mire is számíthatunk.
A XIX. század végétől a nagy gazdasági válságig (1930) tartott Argentína igazi aranykora: ekkor az egy főre jutó GDP még az Egyesült Államokat is megelőzte és Argentína a világ 7. leggazdagabb országa volt. A nagy gazdasági válság súlyosan érintette az országot, amely kis túlzással ebből a sokkból a mai napig nem tudott feltápászkodni. Argentína adórendszere bonyolult és nem befektetőbarát.
Vietnám adórendszere kedvezőnek mondható: az áfa 10 százalékos, a társasági adó ugyan 20 százalék, de a rendkívül sok kedvezmény miatt ennyit szinte senki nem fizet. A személyi jövedelemadó progresszív, sok kulcsos, a marginális kulcs 35 százalék, a nem-rezidens vállalkozók számára 20 százalék. Az ország a magyar vállalkozások számára is jó lehetőségeket rejt, részben azért, mert a gazdasági és politikai elit egy része egykor nálunk tanult.
Az ország hivatalos pénzneme a kina, de néhány éve hivatalossá tették a hagyományos fizetőeszközt, a kagylót is. Pápua Új-Guinea magas adózású országnak számít, a személyi jövedelemadó sávos, de hamar eléri a marginális 42 százalékos kulcsot. A társasági adó a helyben bejegyzett cégek számára 30, a nem helyi vállalkozások számára 48 százalékos. Klasszikus értelemben vett általános forgalmi adó nincs.
Az EU Bizottság ambiciózus javaslatokat terjesztett elő az uniós vámügyi reformra vonatkozóan, az Európai Unió területén e-kereskedelemben érintett minden cég számára. A BDO nemzetközi hálózatának tagja, a BDO Hollandia publikációjában áttekintjük az Európai Bizottság javaslatait az uniós vámügyi reform kapcsán, amelynek ismerete minden e-kereskedelemben érintett vállalat számára fontos.
A kötelező vállalati fenntarthatósági riportálásról szóló szabályozást tekinti át a BDO Magyaroszág összefoglalója.
Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része. Az EPR-rendszer ennek megfelelően a körforgásos gazdaság célkitűzéseiben szerepet játszó termékeket érinti, így – többek között – csomagolásokat, egyes, egyszerhasználatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat. A „körforgásos termékeknek” ez a köre jóval bővebb, mint a jelenleg környezetvédelmi termékdíj köteles termékeké, a kiterjesztett felelősséget viselő gyártó pedig nem csak a belföldi előállító, de az importőr is lehet – emel ki két fontos körülményt Kardos Dóra, a BDO Magyarország adótanácsadás üzletágának szenior adómenedzsere. Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik ‒ holott belföldi csomagolószer beszerzése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség ezekre a társaságokra nem vonatkozik. Bizonyos termékek – például gépjárművek, elektronikus berendezések, akkumulátorok – értékesítőinek mind a környezetvédelmi termékdíjat, mind az EPR-díjat meg kell majd fizetniük. Olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a tényleges kötelezett azonosítása további vizsgálatot igényel, kérdéses lehet…
