Mint az ismeretes a személy jövedelemadóról szóló törvény 2019-es módosítása jelentősen szűkítette a cafeteria-rendszerben adható juttatások körét. Az új szabályok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban számos kérdést vet fel, így a jelen cikkben két cafeteria-juttatás lehetőségeit és buktatóit járjuk körbe.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elutasítja Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke által jegyzett, a cafetéria adózási szabályaira vonatkozó törvénymódosítást, amelynek értelmében a munkáltató adómentesen vásárolhat a dolgozóknak sportrendezvényekre szóló belépőt, mert a MaSzSz szerint sokkal inkább a dolgozók életkörülményeit javító cafeteria-elemek kedvezményes adózásának visszaállítására van szükség.
A kormány által 2018. október 19-én előterjesztett őszi adócsomag a nyári változásoknál kevésbé radikálisabban, de a korábban már kitaposott úton konzekvensen halad tovább abban a tekintetben, hogy tovább szűkíti a bérnél kedvezőbb adózás mellett adható juttatások körét. Az itt vázolt tendencia nyomán a béren kívüli juttatások körében jövő évtől a SZÉP -kártya hegemóniája körvonalazódik.
Egy módosító javaslat szerint 2019-től sporteseményekre és kulturális szolgáltatásokra újra lehetne adómentesen jegyet biztosítani a dolgozóknak.
A SZÉP-kártya mellett jövőre várhatóan a már bérhez hasonlóan adózó Erzsébet-utalvány, valamint a lakáscélú és utazási támogatások lesznek a leggyakrabban választott cafeteria juttatások, így a munkáltatók által kínált legnépszerűbb cafeteria elemek jövőre is elérhetők maradhatnak – közölte a BDO Magyarország.
A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyobb része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).
Előzetes információk alapján 2019-től az idei 138.000 Ft-ról 150.000 Ft-ra emelkedik a minimálbér összege. Emellett a garantált bérminimum a jelenlegi 180.500 Ft-ról várhatóan 202.000 Ft-ra növekszik január elsejétől.
Az évközi változások jelentősen megnyirbálják a cafeteriarendszer lehetőségeit 2019 januárjától. Egyfelől a vállalatok érdeke áttekinteni, hogy a közterhekkel együtt milyen cafeteriastruktúrát érdemes kialakítani jövőre, másrészt mi az, ami valóban fontos a munkavállalók számára és ezeket a lehetőségeket hogyan tudja a társaság a cafeteriában, vagy ezen kívül biztosítani.
Az utalványokra vonatkozó egységes európai változtatások 2019. január 1-től Magyarországon is életbe lépnek. Szűk 4 hónap áll a cégek rendelkezésére, hogy utalványokhoz kapcsolódó gyakorlatukat áttekintsék és ha kell módosítsák, hogy az áfakötelezettség változása ne okozzon problémát januártól.
A karácsonyi bejgli, a fitneszbérlet, de még a születésnapi figyelmességként a kollégáknak adott bonbon is adóköteles bérré válhat, ha nem figyelnek oda a cégek. A dolgozók megtartását is segítő juttatásokra ugyanakkor továbbra is érdemes figyelmet fordítani a vállalkozásoknak.
A Liga Szakszervezetek szerint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok gátat szabnak a jövedelmek növelésének – közölte a szervezet.
Bár az őszi parlamenti ülésszakon még alakulhat a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a frissen elfogadott csomaggal az alábbi – alapvetően új – keretek között tervezhetik a munkáltatók a 2019-es juttatásokat.
Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, vonzóbb lesz a kiva, elhal az eva, többet adóznak az alkoholos italok, megszűnik a baleseti adó, és bevezetik a bevándorlási különadót. Az Országgyűlés pénteken fogadta el a vaskos és komplex 2019-es adócsomagot.
