A gazdasági intézkedéscsomag részeként megszületett kormányrendelet a gyed, gyes, gyet ellátásban részesülő családok jogosultsági idejét 2020. március 11-től a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbította. De ne szaladjunk ennyire előre, legyünk tisztában a felsorolt TB ellátások jogszabályi követelményeivel.
Eddig már mintegy 31 ezer munkavállalónak segítettek, és majdnem 2000 cég pályázott a kormány gazdaságvédelmi akciótervében elindított bértámogatásra. A pályázati keret felülről nyitott – mondta Bodó Sándor államtitkár.
A CSOK támogatásokra, kamat- és egyéb lakáscélú támogatásokra, illetve adósságrendezésre vonatkozó, bizonyos határidőket könnyítő rendelkezéseket vezetett be a Kormány a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében a Gazdasági Akcióterv részeként.
Lehet-e új munkaszerződést kötni home office-ban a munkavállalóval? Mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra „küldött” dolgozókkal? Kiveheti-e az éves szabadságát, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek? Fontos kérdések, fontos válaszok.
Korábbi cikkünkben részletesen elemeztük a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait, amelyeket a kormány a piaci igényekre reflektálva 2020. április 29-i hatállyal módosított. Jelen írásunkban a változásokat tekintjük át.
Ahány cég, annyi kérdés merült fel a bértámogatás kapcsán a feltételek meghirdetése óta. A kihirdetett rendelet és a bértámogatás igényléséhez szükséges dokumentumok ismeretében egyre több kérdés tisztázódik, vagy éppen kiderülnek azok a pontok, amelyeket ellenkezőleg értelmeznek a támogatást igénylők és a hatósági szereplők. Az RSM Hungary adótanácsadói sorra vették a felmerülő kérdéseket a gyakorlati példákat és a hatósági álláspontot is figyelembe véve összegezték a teendőket, információkat.
A munkahelyvédelmi bértámogatás igényléshez már elérhető az új, módosított formanyomtatvány, amelynek segítségével még egyszerűbben kérvényezhető a támogatás – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A gazdaságvédelmi akcióterv második fázisa öt fő területre, a munkahelymegőrzésre, a munkahelyteremtésre, a kiemelt ágazatok megerősítésére, a vállalkozások finanszírozására, a családok és nyugdíjasok védelmére koncentrál – mondta György László, az ITM államtitkára.
Sok kérdés merül fel a csökkentett részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat érintő bértámogatással kapcsolatban. Kérdések továbbra is vannak, de a 2020. április 10-én kihirdetett 105/2020. Korm. rendelet némiképp kedvezőbbé tette a támogatás igénybevételének feltételeit. Az alábbi cikkben összefoglaltuk a jelenlegi rendelkezéseket.
Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.
Nem sokkal a hatálybalépésüket követően változnak a kutatási-fejlesztési területen dolgozó munkavállalók támogatására és a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályok.
A 2020. 04. 20-án elindított NHP Hajrá Hitelprogram, melyet a mikro-, kis- és középvállalkozások érhetnek el, széleskörű felhasználhatóságával, rugalmas feltételeivel és nagyvonalú keretösszegével feloldhatja a jelenlegi cash-flow nehézségeket, és a jövőbeli növekedés motorjává válhat. „Mindehhez azonban jól megalapozott üzleti és finanszírozási tervekre, számviteli és adózási előkalkulációkra is szükség van. A megfelelő szakértelemmel elkészített dokumentáció segítheti a hitelfelvétel és projekt sikerét is. Ez garantálja, hogy a hitel ne csak túléléshez vagy az agónia megnyújtásához legyen elég.” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere, vezető tanácsadója.
A Magyar Közlöny 2020. április 15-én megjelent 75. számában kihirdetésre került a 114/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, valamint a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatás érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről.
A koronavírus, a veszélyhelyzet már az elmúlt egy hónapban is rengeteg munkahely megszűnését eredményezte, így a Gazdaságvédelmi Akcióterv részévé vált a bérköltségek állami támogatása a munkahelyek megőrzése érdekében. A támogatás igénybevételéhez a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelme szükséges, ennek megfelelően az nemcsak a munkáltatók, de a munkavállalók számára is kötelezettségeket teremt.
Elkezdték a bankok az új növekedési hitelprogram, az nhp hajrá közvetítését a kis- és középvállalatoknak hétfőn – közölték a pénzintézetek hétfőn.
A kamarák, az érdekképviseletek és a kormány egyetért abban, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kiterjesztése alkalmas a munkahelyek megőrzésére – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.
A gazdasági mentőcsomag elemeinek igénybe vételéhez ad gyakorlati tanácsokat a Baker McKenzie elemzése.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt. Egy ilyen irányú korlátozó rendelkezés elejét vehetné annak, hogy olyan most felfutó ágazatokban, mint például a kiskereskedelem, a meglévő munkavállalók jelenlegi terhelését a kormányrendelet adta lehetőséggel élve tovább növeljék. Ehelyett – ha a 24 hónapos munkaidőkeret esetükben nem lenne alkalmazható – ezen ágazatok új munkahelyeket teremthetnének, ami alapvető célkitűzése a jelenlegi gazdaságpolitikának. „A munkaidőkeret 24 hónapos kiterjesztése a munkáltatók szempontjából nézve érthető és szükséges lépésnek tűnik egy olyan környezetben, ahol senki sem tudja előre megmondani, hogy mikor lehet ledolgoztatni azokat az órákat, amelyeket most nem osztanak be – magyarázza Máriás Attila,…
A gazdaságvédelmi akcióterv részeként külön kormányrendelet rendezi a jogi személyek veszélyhelyzeti működését, különös tekintettel a vezető testületek, vezető tisztségviselők döntéshozatalát, aláírási lehetőségeit.
Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik és mit kell tudni a bértámogatásról a munkavállalók csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásával kapcsolatban (105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete).
