Az iszlám adózás – a fáraó álmától Allah részéig (3.2. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2021. március 12.
Címkék: , , , , ,
Rovat:
A kötelező és az önkéntes adakozás mellett a Korán több szúrájában is találhatóak adózással kapcsolatos történetek, rendelkezések. Írásunkban hármat emelünk ki, a fáraó álmának megfejtését, a nem muszlimok adókötelezettségét, illetve a hadizsákmány megosztására vonatkozó kötelezettséget.

Ha bűnbánatot fogadnak, imára állnak, kötelező alamizsnát adnak, engedjétek útjukra őket. Mert bizony Allah a Megbocsájtó, a Kegyelmes.

(részlet a Korán 9. szúrájának 5. ayájából)

Cikksorozatunk előző részében (link) bemutattuk a muszlimok rendszeres adófizetésének módszereit. A kötelező adakozás (zakát) és az önkéntes alamizsnálkodás (szadaka) is teljesíti a Korán gazdasági alapelveit. Az iszlám államoknak az ezen kívüli kötelezettségek meghatározásakor is tekintettel kell lenniük ezekre az alapelvekre.

Mielőtt az egyéb adókról szólnánk, bemutatunk egy a Bibliából is jól ismert történetet.

A cikk illusztrációi az Ibériai félsziget iszlám építészetéből adnak ízelítőt.

A cordobai nagymecset a közepébe épített gótikus katedrálissal – két önmagában lenyűgöző építészeti alkotás, de együttesen illúzióromboló

József megfejti a fáraó álmát

Mózes első könyvének története megjelenik a Koránban 12. szúrájában is, ez a Juszuf címet viseli. Ez a fejezet József ószövetségi történetét meséli el újra, ha nem is pontosan Mózes első könyvének stílusában és részletezettségével. Itt most csak a fáraó álomfejtésével kapcsolatos részt idézzük be:

12:43. (Egyiptom) királya így szólt: „Láttam (álmomban) hét hízott tehenet, melyeket hét sovány felfalt. Hét zöld kalászt és másik hét szárazat. Ó főemberek! Fejtsétek meg, mi áll látomásomban, ha a látomások értelmezői vagytok!”

12:44. Mondták: „Kusza álmok! Nem vagyunk az álmok értelmezésében jártasak!”

12:45. Mondta az, amelyik kettejük közül megmenekült és jó idő elteltével emlékezett rá: „Elmondom nektek értelmét, hát küldjetek el!”

12:46. „Ó József! Ó te Igazmondó! Fejtsd ki mi az a hét hízott tehén, ami felfal hét soványat és hét zöld kalász, a másik meg hét száraz? Vissza kell térnem az emberekhez, hogy talán megtudják.

12:47. Mondta (József): „Vessetek hét évig szorgalmasan és mit learattok, hagyjátok kalászában, csak azt a keveset nem, amit megesztek.”

12:48. „Majd ezután jön hét szűk esztendő, ami feléli azt, mit erre előkészítettetek, csak azt a keveset nem, mit elraktároztok.”

12:49. „Majd jön ezután egy év, benne bőséges esővel az embereknek, mikor préselhetnek (bort, olajat).”

12:50. Mondta a király: „Hozzátok elém!” Mikor a küldött eljött hozzá, (József) mondta: „Menj vissza uradhoz és kérdezd őt, mi lett az asszonyokkal, akik megvágták kezeiket? Mert bizony, az én Uram Ismerője fortélyaiknak.”

12:51. Így szólt (a király az asszonyokhoz): „Mi vitt rá titeket arra, hogy Józsefet kiforgassátok magából (elcsábítsátok)?” Mondták (az asszonyok): „Óvjon meg minket Allah! Nem tudunk felhozni ellene semmi rosszat! Aziz asszonya így szólt: „Most derüljön ki az igazság: én forgattam ki magából (csábítottam el) őt és ő, bizony Igaz!

12:52. „Ez hát, hogy megtudja: nem hagyom őt cserben távollétében és Allah nem vezeti az árulók cselszövését.”

12:53. „Nem mentem ki magam: a lélek hajlamos a rosszra, míg Uram kegyelme el nem jön. Mert bizony, Uram a Megbocsájtó, a Kegyelmes.”

12:54. Mondta a király: „Hozzátok elém! Magam mellé veszem!” Mikor beszélt vele, mondta: „Bizony, ma színünk előtt biztos poszton állsz.”

12:55. Mondta (József): „Tegyél meg engem a Földek tárházai fölé, miket jártassággal megőrzök.”

12:56. Ekképpen alapoztuk meg Józsefet a Földön, amivel azt tett, amit akart. Azt részesítjük kegyelmünkben, akit Mi akarunk, és nem vesztegetjük el a jóravalók bérét.

A történet lényege megegyezik az Ószövetség leírásával, így a fáraó álma, József álomfejtése, József tanácsai a helyes magatartásra vonatkozóan. József kinevezése a „tárházak fölé” utal arra, hogy a termést (adóként) begyűjtik, ami majd a szűk esztendőkben biztosítja az emberek túlélését. Lényeges eltérés a Bibliától az egyes szereplők megnyilvánulásának módja: megjelenik az aljasság, a számítás, az egyenesség, a bűnbánat, és – természetesen – a jók a végén megkapják méltó elismerésüket. (Mivel József bibliai története jól ismert, adótörténetben is részleteztük ezt, most a bővebb ismertetéstől eltekintünk. A Koránra vonatkozó részletesebb magyarázatok megtalálhatóak Mihálffy Balázs Korán-fordításának vonatkozó lábjegyzeteiben.)

A cordobai nagymecset belső tere

A nem muszlimoknak is adót kell fizetni

Az iszlám államok területén élő nem muszlim vallásúakra nem vonatkozik a zakát kötelezettsége és a szadaka elvárása. Az állam működéséhez viszont nekik is hozzá kell járulniuk. Ezt alapvetően két adófajta, a katonai-védelmi hozzájárulást jelentő fejadó, a dzsizja, valamint a földadó, kharádzs megfizetésével kötelesek teljesíteni.

Ettől eltérő, ezen felüli adózásra is kötelezhetik a nem muszlim lakosságot. Nem ismeretlen a törökök által a meghódított területeken szedett gyermektized (devsirme). Ezekből a gyermekekből nevelték – muszlim hitre áttérítésüket követően – a janicsárokat (lásd a janicsárságra vonatkozóan korábbi írásunkat, illetve Szinánra, az építészre vonatkozó írásunkat.

A Granada melletti Alhambra oroszlános udvara – az iszlám kastélyépítészet remekműve

A nem muszlimokra vonatkozó kötelezettségre vonatkozik a következő két aya:

9:5. Ha elmúlnak a Sérthetetlen Hónapok, öljétek meg a pogányokat, ahol csak fellelitek őket. Vegyétek őket, ostromoljátok meg őket és várjátok be őket minden fortéllyal. Ha bűnbánatot fogadnak, imára állnak, kötelező alamizsnát adnak, engedjétek útjukra őket. Mert bizony Allah a Megbocsájtó, a Kegyelmes.

9:29. Harcoljatok azokkal, kik nem hisznek Allahban, a Végítélet Napjában, s nem tiltják be azt, amit Allah és az Ó Prófétája megtiltott. (Harcoljatok azokkal), kik nem térnek meg az Igaz hitvallásra azok közül, kiknek már eljött a Könyv, kivéve ha Dzsiziyát fizetnek alázatos kézzel.

A 9:29. aya valószínűleg főleg a zsidókra és a keresztényekre („kiknek már eljött a Könyv”) vonatkozik, az adófizetés vállalásával megtarthatták hitüket. A 9:5. aya az egyéb nem muszlim vallásúakra vonatkozhat. Az utóbbiakat kötelezték az iszlám hitre való áttérésre, csak így őrizhették meg életüket. (Az ayák értelmezésének nehézségeiről Simon Róbert részletesen értekezik a könyvében.)

A nem-muszlim fejadó-fizető alattvaló neve dhimmi volt, másodrendű állampolgárként számos megkötéssel járt az életük: a dhimminek mindig állnia kellett a muszlim jelenlétében. Megkülönböztető ruházatot kellett viselniük. Meg volt tiltva nekik fegyvert hordani és lovon ülni. Meg volt tiltva új templomot építeni és engedélyt kellett kérni a meglévőt megjavítani. Mecsetet nem alakíthattak templommá (de a fordítottja gyakran előfordult, hogy templomból mecsetet csináltak). A müezzin naponta ötször szólított imára, de a keresztényeknek meg volt tiltva harangozni. Keresztet vagy feszületet tilos volt hordani, és tilos volt a templomban kiállítani. A muszlimok téríthettek (hirdethették tanaikat), a keresztények nem. Ha a keresztény vagy zsidó kivándorolt, jogilag minden vagyona a helyi muszlim vezetés tulajdona lett.

A sík 17 módon fedhető le ismétlődő mintázatokkal – az Alhambrában mindegyikre van példa

A zsákmány ötödrésze Allahot illeti

Az iszlám hódító vallás! Már Mohamed is karddal és vérrel terjesztette az iszlámot, és a következő évszázadokban is ez volt a gyakorlat. Elég, ha csak a cikksorozat első részében ránézünk az iszlám terjeszkedés térképére !

Az is igaz, hogy sokszor már az arab csapatok fenyegetettsége hatására sok város meghódolt előttük. A hitvallásra nem feltétlenül kötelezték a lakosságot, gyakran megelégedtek az adófizetés vállalásával.

Érdemes megjegyezni, hogy a kereszténység – ha más módszerekkel is –, de szintén gyakran választotta az erőszakkal való terjesztést. A keresztes háborúk, a konkvisztádorok és misszionáriusok tevékenysége is rengeteg áldozattal járt annak idején.

A hódítások együtt jártak a lakosság kifosztásával, jó esetben csak megsarcolásával. A zsákmány felosztásáról külön is rendelkezik a Korán:

8:41. Tudjátok, hogy bármit zsákmányoltok, annak egyötöde Allahé, a Prófétáé, közeli hozzátartozóké, az árváké, szegényeké és a vándoré, ha hisztek Allahban, s abban, mit kinyilatkoztattunk szolgálójára az Ismérvek (Furqan) Napján, a Napon, mikor a két had találkozott. Allah a Mindenre Képes.

Az egyötöd rész hadiadóként tehát az Allahnak elkülönítendő adórész.

A hadizsákmányból az imám (parancsnok) számára el kellett különíteni egyötödöt, a többit a harcosok eloszthatják maguk között. Az egyötöd Allahé és a Prófétáé, de „Allah nem szorul teremtményeire” (3:97.), tehát a zsákmány neki elkülönített ötöde jótékonysági célokat kell, hogy szolgáljon, az imám jogosult annak hasznosítására. Mohamed próféta idejében neki és családtagjainak is elkülönítettek egy részt.

Az Alhambrához tartozó Generalife az iszlám kertépítészet ékes példája

Irodalom:

Abu-l-A Maududi: Az iszlám alapelvei (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest, 2007)

Abu-l-A’la Maududi: Az iszlám életmód (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest, 2007)

Frankopan, Peter: Selyemutak – Egy új világtörténet (Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 81-98 pp.)

Korán (Mihálffy Balázs (Abdel Rahman Mihálffy) fordítása és kommentárjai) (https://mek.oszk.hu/17000/17082/pdf/17082_1.pdf), illetve egy másik változatban (https://a.civilhetes.net/files/Al-Quran.pdf)

Korán (Simon Róbert fordítása) (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)

Simon Róbert: A Korán világa (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)


Kapcsolódó cikkek:


Az iszlám adózás – zakát és szadaka (3.1. rész)
2021. március 5.

A Korán elveinek megfelelő adózás az önkéntes teljesítésen alapul. Alapvetően a vagyon után kell adózni, így a szociális helyzettől függ annak összege, a szegény embernek nincs adókötelezettsége. Az iszlám állam másfajta adót is bevezethet, ha az állami működéshez erre szükség van, vagy rendkívüli helyzet ezt indokolja.

Az iszlám gazdasági alapelvei (2. rész)
2021. február 26.

A Korán szúráiból az iszlám hittudósok olyan alapelveket vezettek le, amelyek a gazdasági tevékenységre, az állami működés gazdasági oldalára, illetve a muszlim ember pénzzel, gazdálkodással való helyes viselkedésére vonatkoznak. Ezeknek az alapelveknek a betartása a hívő muszlim számára kötelező előírás.

Az iszlám a gazdaságról – alapok (1. rész)
2021. február 19.

A Föld népességének negyede az iszlám vallás követője. Ezzel, a kereszténység után, a legelterjedtebb vallás. Az iszlám alapműve, a hitelvek összefoglalója a Korán. A terjedelmes mű vallási törvényeket, történeteket, verseket tartalmaz. Számos gazdasági tartalmú előírása közül cikksorozatunkban a pénzügyi, adózási jellegű előírásokat emeljük ki. A Koránt méltán tekinthetjük az egyik legjelentősebb, történelmet meghatározó dokumentumnak.