Az iszlám adózás – zakát és szadaka (3.1. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Korán elveinek megfelelő adózás az önkéntes teljesítésen alapul. Alapvetően a vagyon után kell adózni, így a szociális helyzettől függ annak összege, a szegény embernek nincs adókötelezettsége. Az iszlám állam másfajta adót is bevezethet, ha az állami működéshez erre szükség van, vagy rendkívüli helyzet ezt indokolja.
Allah így szólt: „Veletek vagyok (mindaddig), amíg megtartjátok az imát, kötelező alamizsnát adtok, hisztek Prófétáimban és megbecsülitek őket.”
(részlet a Korán 5. szúrájának 12. ayájából)
Az iszlám a gazdasági alapelveinek megfelelő közteherviselést a kötelező és az önkéntes adakozás útján kívánja érvényesíteni. A kötelező neve zakát, az önkéntes alamizsnálkodás neve szadaka.
Mindkét adakozásra igaz, hogy a muszlim ember ezeket önként fizeti, gyakorolja, nincs ellenőrzése, és akkor elvárás, ha a muszlim anyagi lehetőségei megengedik ennek fizetését. A szegény muszlim nem fizeti egyiket sem, helyette ezekből részesedhet, hogy biztosítani tudja a saját és családja megélhetését.
Elvárás, de nem kötelező, hogy az adakozás névtelenül történjen, és akkor történik ez a hit elveinek megfelelően, ha az adományozó ezekért semmilyen ellenszolgáltatást nem vár el, még emberbaráti elismerést sem.
A cikk illusztrációi az iszlám – Mekka és Medina utáni – harmadik legszentebb városának, Jeruzsálemnek két nevezetes mecsetét ábrázolják.
Jeruzsálem – Templom-hegy – Balra az al-Aksza-mecset, jobbra a Sziklamecset
Az iszlám egyik pillére a kötelező adakozás (zakát)
Az iszlám vallás az anyagi javak megszerzésére irányuló munkavégzést, és a szociális törődést egyaránt fontosnak tartja. Nem bűn a vagyonosodás, sokkal inkább követendő erény, feltéve, hogy a vagyont nem bűnös módon szerzik meg.
Az iszlám öt pillére közül az egyik a zakát, a kötelező adakozás (a másik négy: hitvallás, napi ötszöri ima, böjt, illetve zarándoklat (haddzs) Mekkába).
A Korán nem tartalmaz szabályokat a rendszeres kötelező adózásra (ez jelentős különbség a Bibliához képest!). Helyette alapvetően a kötelező és az önkéntes szociális gondoskodást helyezi előtérbe, különösen a rászoruló muszlimokat, közülük is a rokonokat kiemelve. A szülőkről való gondoskodás és a társadalom szegényebb rétegeinek támogatása Allah szolgálatának minősül. A zakát kötelező, a szadaka önkéntes, de ez utóbbi is elvárt azoktól, akik tehetősek. A zakátot csak muszlimok támogatására fordíthatják, a szadakából a nem muszlimok is részesedhetnek.
A zakát a társadalombiztosítás egy sajátos formáját képezi, amelynek a segítségével az iszlám társadalomban senkinek sem kell a legszükségesebb dolgokat nélkülöznie, senkit sem szabad az éhhaláltól való félelme miatt arra kényszeríteni, hogy számára hátrányos munkakörülményeket fogadjon el.
|
2:261. Kik vagyonukat Allah útján áldozzák olyanok, mint a gabonaszem, mi hét kalászt termett, minden kalászban száz szemet. Allah megsokszorozza (jutalmát) annak, kinek Ő akarja. Allah a Meghallgató, a Mindentudó.
4:162. De, kik közöttük mély tudással bírnak, hívők, hisznek abban, ami neked kinyilatkoztatott, s mi előtted nyilatkoztatott ki, megtartják az imát, kötelező alamizsnát (Zakat) adnak, hisznek Allahban, a Végítélet Napjában, ezek ők, kiknek megadjuk a hatalmas bért.
6:141 És adjátok meg a [termés] jogos részét (ami a szegényeknek jár) az aratás napján.
51:19 És javaikban jogos része van a koldusnak és a szűkölködőnek. |
A zakátot évente, Ramadánkor kell fizetni. Jól mutatja a jelentőségét az, hogy a Korán több mint harmincszor hívja fel a muszlimokat a zakát megfizetésére (általában az imával együtt).
A zakát kötelezettsége vonatkozik a készpénzre, a jószágokra, a termésekre, a különböző árucikkekre, az ékszerekre és természeti kincsekre, valamint a muszlimok magántulajdonát képező ingóságokra és ingatlanokra egyaránt, amennyiben nem tartoznak a tulajdonos közvetlen, személyes használati tárgyaihoz. A zakát általános mértéke a rendelkezésre álló, nem a közvetlen létfenntartásra szolgáló vagyon 2,5%-a, egyes terményekben, állatokban álló vagyonra más mérték vonatkozik, például a föld javai után 10%-ot kell fizetni, bizonyos ásványi termékekből 20% a fizetendő összeg. A zakát megfizetése lelkiismereten alapszik, nem kényszeríthető ki, nem ellenőrzik, viszont Allah előtt kötelező. Nem kell fizetni azoknak, akik szegények, bevételük nincs, vagy az nem elegendő a megélhetéshez. A szegények arra jogosultak, hogy a zakátból segélyben részesüljenek.
Al-Aksza mecset 17:1. Legyen Dicső Allah, Ki elvezette az Ő szolgálóját éjjel a Sérthetetlen Szentélyből a Legtávolabbi Szentélybe (Aqsza), – minek környékét megáldottuk -, hogy láttassuk vele Áyáinkat. Mert bizony, Ő a Meghalló, a Látó.
A zakátot a tradicionális muszlim országokban egyfajta adóként szedik, vagy mecseteken keresztül osztják el. A mecsetek személyzetének fenntartására azonban a zakát nem fordítható. Ilyen módon nem tekinthető egyházi adónak, vagy ahhoz hasonló adónemnek.
A hagyományos iszlámjogi előírások szerint adódhatnak olyan körülmények, amelyek az elvárt társadalmi és rokoni szolidaritás jegyében kötelezővé teszik – a zakáton felül – a hívők vagyoni hozzájárulását. Ilyen körülmény lehet a szülők vagyoni helyzetének romlása, kötelezővé válik a gyermekre nézve a szüleinek eltartása, vagy egy természeti katasztrófa, egy hadiállapot.
Az iszlám állam vezetője (kalifa) jogosult arra, hogy adót vessen ki a tehetősebb muszlim polgárokra, ha a zakátból befolyó bevételek, illetve az államkincstár nem lenne elegendő a kiadások fedezésére. Az iszlám egyik alapelve az, hogy ami nélkül nem teljesül egy kötelező dolog, maga is kötelezővé válik.
Abu-l-A’la Maududi a következőket írja még a zakátról ’Az iszlám életmód’ című könyvében:
„Mohamed Próféta saját hozzátartozóinak és utódainak megtiltotta, hogy zakátot fogadjanak el. Noha a hásimiták (a Próféta rokonai) számára kötelező a zakát megfizetése, de ha ők szegények és rászorulók nem fogadhatnak el zakátot. Ha valaki segíteni szeretne egy szegény hásimitát, ajándékot adhat neki. Azonban a zakát-pénztárból nem szabad segítségére pénzt adni.”
Allah jutalmáról: „A jutalom elengedhetetlen feltétele azonban, hogy a zakát Isten nevében való befizetésekor jócselekedetünkért nem várunk semmilyen világi előnyt és nem törekszünk arra sem, hogy ezáltal mindenütt jótékony emberbarátként kedveltessük meg magunkat.”
„A zakát … áldozatkészséget igényel és általa megszabadulunk önzésünktől és pénzgyűjtési vágyunktól. Az önként hozott áldozat Allah tetszését keresve elűzi a szívekből az önimádatot, az egoizmust, a szűkmarkúságot, a pénz és a vagyon túlzott szeretetét, … fösvényekre és fukarokra az iszlámnak nincsen szüksége. … Erre az áldozatkészségre neveli a zakát a muszlimokat. … Minden vagyonosabb muszlimnak feltétlen kötelessége, hogy rossz helyzetű testvérén segítsen. … Az emberek az iszlámban megosztják egymás között tulajdonaikat, segítik egymást, hogy mindenki meg tudjon állni a maga lábán, s a társadalom hasznos tagja legyen.”
Önkéntes adakozás, alamizsnálkodás (szadaka)
Az önkéntes adakozás is része az iszlám adózási rendszerének. Mint szó volt róla, a szadaka nem kötelező, de elvárt a muszlimoktól, ha ez számukra nem jelent megterhelést. Erre vonatkozóan a Korán számos rendelkezést, kitételt tartalmaz (2:271-276., 9:58-60., 9:102-104., 17:26-29., 25:67., 33:35., 57:24., 63:10-11., 64:16., 90:4-20.). A szadakából a nem muszlimok is részesedhetnek.
Lássunk néhány ayát a szadakáról:
|
2:271. Ha Szadakát (adományt) adtok feltűnéssel, hát rendben, de ha rejtve adjátok a szegényeknek, az jobb nektek és leveszi rólatok bűneiteket. Allah Értesült arról, amit tesztek.
2:272. Nem kell vezetned őket (ó Mohammed), mert Allah azt vezeti, aki(t) Ő(t) akar(ja). Mit a jóból áldoztok, azt magatoknak (áldozzátok). De ne áldozzatok, csak úgy, ha keresitek Allah Színét. Mit áldoztok a jóból, megtérül nektek és nem kárhoztok el.
2:273. (Adomány) jár a szegényeknek, kik Allah útján rekedtek és nem tudnak (pénzt keresni) a Földön. A tudatlanok gazdagnak tartják őket ráhagyatkozásuk miatt. Megismered őket jegyeikről, nem kéregetnek az emberektől tolakodva. Amit a jóból áldoztok, arról Allah Tud.
2:274. Akik vagyonukat áldozzák éjjel és nappal, titokban, vagy nyíltan, hát jutalmuk Uruknál (vár rájuk), nincs félelem számukra és nem bánkódnak.
9:60. Az adományok a szegényeké, szűkölködőké, az abban (adományok adminisztrációjában) dolgozóké, (azoké), kiknek szívei ráhangolódott (az Igazságra), (azoké), kik fogságba kényszeredettek, adósságcsapdában vannak, (azoké), kik Allah útján vannak és (azé), ki úton van. Ez kötelezettség Allahtól! Allah a Mindentudó, a Bölcs.
9:104. Nem tudják-e, hogy Allah elfogadja a bűnbánatot szolgálóitól és Magához veszi a Szadakát? Mert bizony, Allah a Bűnbánat Elfogadója, a Kegyelmes. |
Sziklamecset
Az iszlám törvénykezés (saria) szerint a szadaka felhasználásának a következő céljai lehetnek (lásd a 9:60. ayát is):
– szegénység elleni küzdelem, felzárkóztatási, szociális célok,
– árvák támogatása,
– éhínség felszámolása,
– az Iszlám adószedőinek fizetése, valamint az Iszlám gazdasági és HALAL (tkp. megengedett) rendszerének építése, terjesztése,
– békemissziók, a béke gondolatának terjesztése,
– felszabadítás a szociális rabszolgaság intézménye alól,
– felszabadítás a gazdasági kényszer (például eladósodottság) alól,
– Istennek tetsző feladatok,
– vándorok, úton lévők, hajléktalanok megsegítése.
A 9:104 aya arra utal, hogy a szadaka vállalásával a bűnbocsánatot is elnyerheti a muszlim Allahtól.
| 25:67. Kik, ha áldoznak, nem tékozolnak, nem is fukarkodnak, hanem e kettő közt megállapodnak. |
A muszlim nem lehet zsugori az adakozásnál, de a lehetőségein túli bőkezűség, tékozlás ugyanúgy hiba. Egyensúlyt kell tartani saját anyagi helyzete és az adományozott szükségletei között. Ismerni kell az emberek helyzetét, mit igényelnek, mit nem, és olyan módon kell adni, hogy sem az adományban részesülők, sem az adományozó jogai ne sérüljenek.
|
63:10. Áldozzatok abból, mit nektek gondviselésünkből juttatunk még azelőtt, hogy egyiketekhez eljön a halál és mondja: „Uram! Miért nem adsz nekem haladékot még egy kis ideig? Akkor (tudnék) adakozni és jóravaló lennék.”
63:11. De nem ad Allah haladékot egy léleknek sem, ha eljön annak ideje. Allah Értesült arról, mit tesztek. |
Minden jó Allahtól származik. Viszont a javak nem érkeznek mindenkihez egyenlő arányban. Ezért az emberekre hárul az egyenlőtlenségek rendezése. Ez próbatételük, ami a vagyonhoz, a nekik juttatott gondoskodáshoz kötődik. Minden önzetlen tett jótékonyság. Nem halogatható az adakozás, a jótékonyság a saját jövő érdekében. A halál bármelyik pillanatban eljöhet, és akkor már késő könyörögni újabb lehetőségért, haladékért. A jelen pillanata az, ami sürgeti a jó tetteket.
A Sziklamecset a szent sziklával – innen szállt fel Mohamed az égbe
Irodalom:
Abu-l-A Maududi: Az iszlám alapelvei (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest, 2007)
Abu-l-A’la Maududi: Az iszlám életmód (Magyarországi Muszlimok Egyháza, Budapest, 2007)
Frankopan, Peter: Selyemutak – Egy új világtörténet (Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 81-98 pp.)
Korán (Mihálffy Balázs (Abdel Rahman Mihálffy) fordítása és kommentárjai), illetve egy másik változatban
Korán (Simon Róbert fordítása) (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)
Simon Róbert: A Korán világa (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)
