Számvitel 2024 – a számvitelt érintő szabályozási változások (2. rész)
Cikkünkben összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Cikkünkben összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Cikkünkben röviden összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Cikkünkben a közelgő új adóév szabályozási változásait tekintjük át a „friss adósaláta” mentén. Az Országgyűlés által elfogadott adójogszabályok között ismét sok olyan található, ami már 2024.01.01-én hatályba lép, így mindenkit szorít az idő, hogy a sokrétű, s több adózási területet érintő rendelkezéseket megismerje és értelmezze.
Fontos jogpolitikai szempont, hogy a társaságban kisebbségben lévő tagok befektetései megfelelő jogi védelmet kapjanak a többségi részesedéssel bírók esetleges hátrányos döntéseivel szemben. A beszámolási időszak közeledtével hasznos körülnézni a kisebbségvédelmi eszközök területén.
A pénzügyi instrumentumok szókapcsolat hallatán sokaknak összerándul a gyomruk és valamiféle megfejthetetlen, misztikus számviteli jelenségre gondolnak. Nem vitás: a pénzügyi instrumentumok téma nem könnyű, de korántsem olyan bonyodalmas, mint elsőre tűnik. Példaként a téma „kezelhetőségére” nézzük, hogy miként kell besorolni és értékelni a pénzügyi eszközök között szereplő tőkeinstrumentumokat a rendelkezésre álló számviteli kategóriákba.
Ransom malware vagy ransomware egy olyan típusú rosszindulatú program, amely megakadályozza a felhasználókat, hogy hozzáférjenek a rendszerükhöz, avagy a személyes fájljaikhoz. Rendszerint váltságdíjat követelnek a hozzáférés visszaadásáért cserébe.
A törvény végrehajtását illetően számos kérdés merül fel a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére kötelezett foglalkoztatókban, hiszen a jogértelmezésből eredő bizonytalanságok sok esetben szülhetnek félmegoldásokat. Most a leggyakrabban felmerült kérdéseket boncolgatjuk.
„Egy hús-vér adótanácsadó ügyfélközpontúsága és személyre szabott kommunikációja olyan értéket ad az üzletmenethez, amelyet az MI nem tud pótolni” – ez áll a ChatGPT fenti kérdésre adott válaszában.
A különadók és extraprofit adók ismerete elengedhetetlen a gazdasági szereplők számára. Ezek jelentős terhet képviselnek az érintett vállalatok számára, amelyekkel a pénzügyi tervezés során kalkulálni kell a versenyképesség fenntartásának érdekében. Cikkünk abban hivatott segíteni, hogy röviden összefoglalja az ezen adónemeket érintő 2023-as nyári változásokat.
Hatályba léptek a 132/2023. (IV.18.) Korm. rendelet államháztartási belső kontrollokkal összefüggő rendelkezései, amelyek a szakterületet érintő két legfontosabb jogszabályt, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belsőellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Bkr.) és a köztulajdonban álló gazdaságitársaságok belső kontroll rendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Gtbkr.)módosították, illetve pontosították, kiemelt figyelmet fordítva a gyakorlati aspektusokra.A lényegesebb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
A gyerekek nyári szünidejében bizony sok nehézséget hoz a munkavállaló szülők számára a megfelelő felügyelet biztosítása. Ehhez kapcsolódva is érdemes áttekinteni a Munka törvénykönyvének szabadságra vonatkozó rendelkezéseit, figyelemmel arra is, hogy január 1-jétől jelentős új szabályok léptek hatályba. Nézzük hát a szabadság megállapítására, kiadására vonatkozó legfontosabb szabályokat!
A tavalyihoz hasonlóan a 2023-as nyár is hozott új adóztatási feladatot a pénzügyi szektor szereplői számára. A május 31-i közlönyben jelent meg a kamatjövedelmeket terhelő szociális hozzájárulási adó bevezetéséről szóló veszélyhelyzeti kormányrendelet. Az új szabályok bevezetésére a jogalkotó 30 nap felkészülési időt adott, azokat július 1-jétől kell alkalmazni.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közzétette a 2022. évre vonatkozó beszámolóját, melyből számos tanulság is leszűrhető. Az első figyelemre méltó szempont az, hogy az adatvédelmi bírságok emelkednek. Az esetek egy részében pedig a bírságok adatvédelmi incidenshez kapcsolódnak. Emellett bizonyos területek fokozottan előtérbe kerülnek. Ezen tanulságokkal összefüggésben a legfontosabb körülményeket az alábbiakban mutatjuk be.
Írásunkban az új Panasztörvény azon rendelkezéseivel foglalkozunk kifejezetten, amelyek a magánszektor egyes meghatározott szereplőire nézve is kötelezettségeket állapítanak meg, tekintettel arra, hogy egyes foglalkoztatók tekintetében a határidő a törvény hatályba lépésének napja.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban már 2022 év közben megjelentek és hatályba is léptek változások, melyeket aztán az év végén kihirdetett adócsomaggal tovább módosítottak, illetve pontosítottak.
Rövid összefoglalónk a személyi jövedelemadózást, a kisadózó vállalkozók tételes adóját, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, illetve a társadalombiztosítást és a szociális hozzájárulási adót illetően bekövetkezett változások tekinti át.
Az állami hulladékgazdálkodási feladatok egy részét 2023. július 1-jétől koncessziós szerződés keretében a MOL Nyrt. által létrehozott koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. („MOHU”). végzi. A törvényi háttér alapján már ismert volt, hogy a tevékenység költségeit részben a termékek gyártóinak, importőreinek, csomagolóinak pénzügyi hozzájárulása fogja fedezni. Ennek megfelelően április 1-jén hatályba lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Korm.rendelet, amely az új hulladékgazdálkodási-pénzügyi kötelezettségeket is megállapítja.
A magánszemélyek értékpapírból származó jövedelmének adóztatására vonatkozóan számos rendelkezés található a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.). Ezek közül személyi jövedelemadó bevallás elkészítésének közelgő határidejére is figyelemmel a nagyobb érdeklődésre számot tartó jövedelmek adózására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
A közösségi termékértékesítés, adómentesség témakörében számos cikk és állásfoglalás született. Ezért azt gondolhatnánk, hogy ezen ügyletek adómentességével kapcsolatban már nincsenek kérdőjelek, és nincsenek a társaság számára meglepetéssel járó adóhatósági kérések sem. Ehhez képest a gyakorlat sok esetben mást mutat!
A gazdaság digitális átalakulásának egyenes következménye, hogy a virtuális térben zajló ügyletek egyre jelentősebb részét alkotják a gazdasági folyamatoknak, és ezzel párhuzamosan egyre intenzívebbé válik az online-platformgazdaság szabályozása is. Az érintett jogterületek közé tartozik többek között a polgári és kereskedelmi jog (szerződési jog), a versenyjog (piacszabályozás), a reklámjog, a fogyasztóvédelmi jog (digitális fogyasztó védelme), az informatikai jog, a szellemi alkotások joga, az adatvédelmi jog (Big Data) és a büntetőjog is.