A súlyos munkabalesetek megelőzése és az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében országos célvizsgálatot tart a munkavédelmi hatóság szeptember elejétől október végéig a fémipari tevékenységet folytató munkáltatóknál – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.
A munkavédelmi hatóság hatékony szakmai tevékenységének, a veszélyes üzemekben elrendelt több és szigorúbb ellenőrzésnek, valamint a munkáltatók és a munkavállalók szabálykövető magatartásának köszönhetően 2023 első félévének adatai az elmúlt öt év legalacsonyabb munkabaleseti esetszámát mutatják – ismetette csütörtöki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A munkahelyeken a csapatépítő programok szervezésének elsődleges célja – ahogyan az a nevéből is kitűnik – a csapatszellem kialakítása, illetve megtartása. Ezek a programok, sok esetben egész hétvégék általában a munkahelyen kívül zajlanak, pl. a természetben vagy szállodában, de gyakori program a szabadulószoba és az extrém sportok is. A munkavállalók a csapatépítők keretében legtöbbször munkaidőn kívül vesznek részt a munkáltató által szervezett programokon, azonban előfordulhat, hogy az ilyen rendezvényeken történt balesetekre mégis a munkavédelmi törvény szabályai alkalmazandóak. A budlegal részéről dr. Takács-Kiss Bernadett összefoglalta, hogy a munkáltató által szervezett csapatépítő programok esetén milyen szabályok alkalmazandók és mire érdemes odafigyelni a szervezés folyamán és az eseményen.
Hőségben fokozottan kell figyelni a szabadban dolgozók egészségének védelmére, a nagy meleg, a tartósan 24 fok feletti hőmérséklet kockázatot jelenthet a munkabalesetek szempontjából is – mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára az M1 csatornán szerdán.
Tavaly csökkent a munkabalesetben elhunytak száma Magyarországon, de még így is ötnaponta meghal egy ember és 60-an sérülnek meg munka közben naponta – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munkahelyi balesetben elhunytak emléknapja alkalmából rendezett szakmai konferencián szerdán Budapesten.
A munkáltatói kárfelelősség ún. objektív felelősség, ami azt jelenti, hogy ha a munkaviszonyával összefüggésben valamely munkavállalót kár éri, akkor azt a munkáltatónak meg kell térítenie még akkor is, ha vétkessége nem megállapítható. Nagyobb volumenű károk esetén akár az is előfordulhat, hogy munkavállalóval szemben fennálló kártérítési kötelezettségét a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak anyagi biztonságát veszélyeztetve tudná teljesíteni. Ennek kiküszöbölésére szolgálhat megoldásként, ha a munkáltató felelősségbiztosítással rendelkezik.
Ha bekövetkezik az üzemi baleset, foglalkozási betegség, a kapcsolódó hivatalos ügyek intézése sokszor érthető módon háttérbe szorul. Jó tudni, meddig halaszthatjuk az ügyet, meddig nem késünk el az igényérvényesítéssel.
Ha megtörténik a baj, bekövetkezik a munkahelyi baleset, vagy a foglalkozási ártalom megbetegedést okoz, a szükséges baleseti ellátások (természetbeni és pénzbeli szolgáltatás) megállapítását követően sor kerül az ún. megtérítési felelősség vizsgálatára.
Az üzemi baleset esetén igénybe vehető különlegesen kedvezményes baleseti ellátások az élet extrém helyzeteit is figyelembe veszik.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emeltek vádat egy zalai mezőgazdasági cég ágazatvezetője ellen, aki olyan feladattal bízta meg beosztottait, ami miatt hárman súlyosan megsérültek – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.
Betonlap zuhant egy munkagödörben dolgozó férfira szerdán Szombathelyen, a munkás életét vesztette – közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.
Enyhén emelkedett a munkabalesetek száma az év első három negyedévében, 2018. január és szeptembere között 16 227 embert vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, szemben az egy évvel korábban mért 16 172 esettel – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) munkavédelmi főosztályának jelentésében, amelyet a tárca honlapján tettek közzé.
Az ágazatok közül a gépipar volt a leginkább balesetveszélyes: a január-júliusi időszakban itt 2220 munkabaleset történt. A feldolgozóiparban 1891, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében 1348 esetet regisztráltak, utóbbiak közül 5 halálos kimenetelű volt. A kereskedelemben foglalkoztatottaknál pedig 1126 munkabalesetet jelentettek a foglalkoztatók. Az építőiparban és a mezőgazdaságban 355, illetve 264 munkabaleset történt az év első hat hónapjában, ezek közül azonban 10, illetve 5 halálos kimenetelű volt. A legtöbb, 1928 baleset Budapesten történt, majd Pest megye következik 870 balesettel, míg Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 664, illetve 661 esetet regisztráltak. A legkevesebb baleset Tolna és Nógrád megyében fordult elő, 146, illetve 189. A balesetek közül több mint 3400 a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál történt. A leginkább érintett korcsoport a 35-44 éveseké, a 10 351 munkabalesetből 2546 ehhez a korosztályhoz köthető. Az 55-64-es korú dolgozók között 1679 munkabaleset történt, a korcsoportokat tekintve azonban itt volt a legtöbb, 11 halásos kimenetelű munkabaleset. A felügyeleti szervek az év első hat hónapjában több mint 27 millió forint munkavédelmi, 445 ezer forint közigazgatási és 130 ezer forint eljárási bírságot szabtak ki…
