Amikor a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, sokszor felmerülő kérdés, hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából, illetve lehet-e változtatni az ellátás összegén.
Idén november helyett a kiegészítő nyugdíjemelés már júliusban megtörténik, január 1-jére visszamenőleges hatállyal.
A következőkben a családtámogatási ellátások és a nyugdíjra jogosító szolgálati idő kapcsolata kerül bemutatásra.
Hasznos áttekinteni a leglényegesebb tudnivalókat a nyugellátások folyósításáról, akár öregségi nyugdíjról, akár hozzátartozói nyugellátásról legyen szó. Az egyik leggyakoribb kérdés arra irányul, hogy kit illet meg az elhunyt nyugdíjas utolsó havi ellátása, és kinek, hová, milyen bejelentési kötelezettsége van a halálesettel kapcsolatban.
Norvégiában 1797 euró a nyugdíj szemben Ukrajnával, ahol mindössze 110 euró, mi a régióban sereghajtók vagyunk – derül ki a Picordi .com elemzéséből.
A szolgálati idő mértéke, hossza meghatározó jelentőségű a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából is. A szolgálati idő elsősorban biztosítási jogviszony alapján keletkezik. Nézzük meg, lehetséges-e akkor is szolgálati időt szerezni, amikor azért nincs biztosítási jogviszony, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytat valaki.
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található. Egyikük a valorizációs szorzószám, amiről most jelent meg kormányrendelet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Ezek a szolgálati idők sok esetben nem csak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
Minden év márciusában kerül sor a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal az adategyeztetésre. A folyamat már kétféle módon történhet.
A hatvanöt év alatti, nyugdíjban és más meghatározott ellátásban részesülők éves utazási utalvány alapján jogosultak meghatározott mértékű utazási kedvezményre.
A nyugdíjba voulás elhalasztása nem ritka, mert a nyugdíj-jogosultság bekövetkezésekor nem kötelező a nyugdíjigény benyújtása, annak időpontja a jogosult döntésétől függ. Egyszerűbbé teszi a helyzetet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításának már nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése.
Igen sokszor felmerül a kérdés, mely időszakok vehetők figyelembe, illetve melyek nem vehetők figyelembe jogosultsági időként a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához. A válaszhoz tekintsük át a „nők 40” legfontosabb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján.
Nem ritka, hogy egy – egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedik valaki. Ezzel a helyzettel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Többen éreznek sürgető döntési kényszert év végéhez közeledve. Vajon tényleg ez a legjobb időpont? Mit lehet tenni, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíjigényünk benyújtását?
Az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj-korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a nyugdíjba vonulás mellett. életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Számos kérdés felvetődhet az átlagkereset meghatározása kapcsán. A következőkben a táppénzt érintő jogesetet mutatunk be.
Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Járulék bevallás nélkül a befizetések jogcím nélküliek, túlfizetésről, hiányról csak bevallás ismeretében lehet beszélni, és a befizetést is csak bevallás megléte esetén lehet járuléknak tekinteni. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők sokszor nem is tudnak. Jogeset.
Szerdától már utalják és kézbesítik az első idei, öt százalékkal emelt nyugdíjat – közölte a családokért felelős parlamenti államtitkár.
A Magyar Közlöny 2022. december 9-i 225. számában kihirdetésre került a 692/2021. (XII. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. január havi emeléséről. A jogszabály 2022. január 1-jén lép hatályba.
A Magyar Közlöny 2021. évi 223.. számában megjelentek a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás 2022. évi teljes visszaépítésével összefüggő szabályok.
