A versenytilalmi megállapodás
Részletesen ismertetjük a versenytilalmi megállapodás szabályozását, az egyszerűsített foglalkoztatás és a versenytilalmi megállapodás viszonyát, és bemutatunk egy fontos jogesetet is.
Részletesen ismertetjük a versenytilalmi megállapodás szabályozását, az egyszerűsített foglalkoztatás és a versenytilalmi megállapodás viszonyát, és bemutatunk egy fontos jogesetet is.
Amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkáltató köztulajdonban áll, akkor az általa létesített munkaviszonyokra néhány eltérő rendelkezést kell alkalmazni. Ezek az eltérések korlátozzák a felek szerződési szabadságát, megállapodásaik tartalmát annak érdekében, hogy megóvásra kerüljön a köztulajdonban álló vagyon, csökkenthető legyen az azzal való visszaélések száma.
A munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy igazolt teljesítménycsökkenés esetén mely munkavállalója munkaviszonyát szünteti meg felmondással. A munkáltató csak a munkaviszony megszüntetéséig állhat el a versenytilalmi megállapodás teljesítésétől.
Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy amennyiben a felek szerződéséből nem tűnik ki, hogy egybehangzó akaratnyilatkozattal megállapodtak a versenytilalmi korlátozás ellenértékében, versenytilalmi megállapodás nem jött létre, így arra az érvénytelenség jogkövetkezményei nem irányadóak.
A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie. Abban az esetben, ha a felek a megállapodásban – kötbér helyett – kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak, így az a szerződésszegésből eredő kár bizonyítása hiányában nem érvényesíthető. Előre meghatározott összegű kártérítés kikötése pedig érvénytelen, arra igényt jogszerűen nem lehet alapítani. A következőkben a témát taglaló bírósági esetet mutatunk be.
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.
A Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja a versenytilalmi megállapodás esetén az ellenértéket, így a felek attól nem térhetnek el olyan mértékben, ami a jogintézményt ingyenessé tenné. Jogeset.
Egyre több munkáltató él a lehetőséggel és köt versenytilalmi megállapodást a kulcspozícióban lévő dolgozóival annak érdekében, hogy a vállalat jövőbeni versenyképességét biztosítsa. Az alábbiakban a versenytilalmi megállapodás lényeges pontjait és a megállapodás ellentételezéseként megállapított díj adózását részletezzük.
A versenytilalmi megállapodás érvényességének alapvető feltétele, hogy a munkavállalói kötelezettség teljesítése fejében a munkáltató ellenértéket fizessen.
Az információ olyan kincs, amelynek a megőrzésére a technológia fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A munkáltatók éppen ezért igyekeznek megakadályozni, hogy a munkavállaló távozásával a sokszor üzleti titkot képező információk is kiszivárogjanak, „elvándoroljanak”. Mégis azt tapasztaljuk, hogy sok esetben csak felületesek az ismeretek és ezért a vonatkozó rendelkezések vagy megállapodások nem érvényesíthetőek, vagy jobb esetben feleslegesek.
Versenytilalmi megállapodást általában vezető állású munkavállalókkal, vagy olyan dolgozókkal szoktak kötni, akik munkájuk révén fontos és bizalmas információkhoz vagy know-how-hoz férnek hozzá. Jelen cikkben a versenytilalmi megállapodás megkötése során figyelembe veendő szempontokat és részletszabályokat mutatjuk be.