A szabadság megváltása a munkaviszony megszűnésekor
Abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania azt.
Abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania azt.
Abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania azt.
Mindig nagy sikerre számíthatnak azok a béren kívüli juttatási elemek, amelyekkel a dolgozóink étkezését támogathatjuk. 2013-ban három olyan juttatásfajta is létezik az adótörvényben, melyre 35,7% összes közterhet fizet a munkáltató, és a munkavállalók boltban élelmiszer-vásárlásra vagy étkezőhelyeken használhatják fel ezeket.
Már itt az elején érdemes megjegyezni, hogy mindhárom juttatás egymástól függetlenül használható. Szerencsés esetben tehát egy munkáltató havonta 30.000 forintot is kiadhat ilyen célra.
Egyre terjednek az otthoni munkavégzés formái, az internet tele van az otthon végezhető munkákra szóló hirdetésekkel. Érdemes ezért áttekinteni, mi minősül távmunkának a Munka törvénykönyve alapján, hiszen jogi értelemben nem minden távmunka, amit a munkavállaló nem a munkáltató szervezetében végez.
Ismét változik a Munka törvénykönyve, melynek a bérszámfejtés rendjét érintő rendelkezései 2013. augusztus 1-től lépnek hatályba. A jövőben a munkabér kiszámítása során az órabéres munkavállalók havi munkabérét nem a 174 órás átalányértékkel, hanem hónapról hónapra változó óraszámmal kell majd elszámolni munkaidőkeret alkalmazása esetén. Mindez nagyfokú körültekintést követel meg a cégek bérelszámoló munkatársaitól annál is inkább, mivel a távolléti díj számítási szabályaival ellentétben ezen szabályok betartását továbbra is vizsgálhatja a munkaügyi ellenőrzés – figyelmeztet a BDO.
2012. június 30. napjáig a bedolgozói jogviszonyt a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet szabályozta. 2012. július 1. napjától a bedolgozói munkaviszonyt – az alapvető jogokat és kötelezettségeket illetően lényegében a korábbi tartalommal – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 198–200. § határozza meg.
Egyre terjednek az otthoni munkavégzés formái, az internet tele van az otthon végezhető munkákra szóló hirdetésekkel. Érdemes ezért áttekinteni, mi minősül távmunkának a munka törvénykönyve alapján, hiszen jogi értelemben nem minden távmunka, amit a munkavállaló nem a munkáltató szervezetében végez.
A munkaviszony bármikor megszüntethető a felek közös megegyezésével. Ilyenkor csak a feleken múlik, mikor, milyen búcsúpénzekkel és egyéb feltételekkel válnak el egymástól. Összefoglaljuk, munkavállalóként mit érdemes végiggondolni az aláírás előtt.
A munkaerőköltség a foglalkoztatott emberi erőforrással kapcsolatban felmerülő valamennyi költség. A piacgazdaságban a vállalkozók piaci döntéseit nagyban befolyásolja, hogy milyen nagyságú a különböző országokban, illetve az egyes ágazatokban a munkaerőköltség nagysága, időbeli alakulása. Milyen hatások érvényesülnek a munkaerőköltség alakulásában? Mi befolyásolja a munkaerőköltség nagyságát? Mi a szerepe a munkaerőköltség összetételének? Milyen összefüggés van a munkaerőköltség és a termelékenység alakulása között? Ilyen és hasonló válaszra váró kérdés merül fel a munkaerőköltséggel kapcsolatban.
A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. Ennek lejártát követően a munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén felmerül a kérdés, hogy mi történik ilyenkor a munkaviszonnyal? Átalakulhat-e határozatlan idejűvé vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazva, megszüntetésre kerül?
A munkaviszony bármikor megszüntethető a felek közös megegyezésével. Ilyenkor a megszüntetés minden körülményéről maguknak a feleknek kell megállapodni, csak rajtuk múlik, mikor, milyen búcsúpénzekkel és egyéb feltételekkel válnak el egymástól. Az alábbiakban összefoglaljuk, munkavállalóként mit érdemes végiggondolni, mielőtt aláírjuk a megállapodást.
Milyen hatások érvényesülnek a munkaerőköltség alakulásában? Mi befolyásolja a munkaerőköltség nagyságát? Mi a szerepe a munkaerőköltség összetételének? A munkaerőköltség valóban a munkaerő ára? Milyen összefüggés van a munkaerőköltség és a termelékenység alakulása között? Ilyen és hasonló válaszra váró kérdés merül fel a munkaerőköltséggel kapcsolatban.
Nem mindegy, hogy hogyan, mikor és milyen információhoz jut hozzá a munkavállalókról a munkáltató a közösségi hálón keresztül, illetve azt mire használja azt fel. Az alábbiakban megvizsgáljuk azokat a legfontosabb szabályokat és alapelveket, amelyek megsértése esetén könnyen egy munkavállalói felmondást találhat az asztalán a munkáltató.
Munkáltatói felmondás esetén kell indokolás vagy nem? Ha nem kell, attól még a bíróságnak vizsgálnia kell az indokokat? A vezető állású munkavállalókkal kapcsolatban a hatályos szabályozás igen szélesre tárja a kaput a felek közötti megállapodások számára azzal, hogy a vezető munkaszerződésében a felek az Mt. szinte teljes Második fejezetétől eltérhetnek. Nézzek meg egy példán keresztül a követendő elveket.
Júliusban még az eddigi szabályok szerint számolják a távolléti díjat, aki augusztusban megy szabadságra, már az új szabályok szerint kapja a bérét. A Parlament elfogadta a Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot, amely 2013. augusztus 1-jétől a távolléti díj számítás szabályait is érinti. Az új rendelkezéseket a 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.
Hónapokkal ezelőtt hallhattunk már arról, hogy a Magyar Fürdőszövetség kezdeményezte, hogy a fürdőszolgáltatás esetében is bővüljön a SZÉP Kártya felhasználásának lehetősége.
Aki augusztusban megy szabadságra, már az új szabályok szerint kapja távolléti díját. A Parlament elfogadta a Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot, amely 2013. augusztus 1-jétől a távolléti díj számítás szabályait is érinti. Az új rendelkezéseket a 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat május végén mintegy 515 ezer álláskeresőt tartott nyilván, ami áprilishoz képest 6,7 százalékos, 2012 májusához képest pedig 3,6 százalékos csökkenést jelent.
Az egészségügyben dolgozók bérnövelését, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének a szabályait tartalmazza az a kormányrendelet-tervezet, amely a kormány honlapján jelent meg kedden.
A jogalkotó az általános gyakorlattól eltérő, sajátos módszerrel szabályozta a kata alá tartozó vállalkozás által kötött szerződések munkaviszonytól történő elhatárolásának kérdéseit