Elhalasztották a bértárgyalásokat
Elhalasztotta a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel folytatott bértárgyalást a minimálbérről – írja a Napi Gazdaság.
Elhalasztotta a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel folytatott bértárgyalást a minimálbérről – írja a Napi Gazdaság.
Mi történik a munkaszerződésekkel, ha a gazdasági egységet államosítják? Mi történik, ha a gazdasági társaság a piacon cserél tulajdonost? Miként nyit új perspektívákat a vadászterület-elmélet a szervezetfejlesztésben? Mik mondhatók hazai sajátosságnak szervezetfejlesztési szempontból? Az Adó Online a Personal Hungary-n járt és választ kapott a kérdésekre.
Köztulajdonban álló munkáltatóknál szigorú szabályok szorítják keretek közé a bérek megállapítását – atipikus foglalkoztatási formákról szóló sorozata végén újabb fontos részletekre hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében az RSM DTM.
Szociális feladatok ellátására szervez képzést munkanélküliek számára a pátrohai református egyházközség európai uniós támogatással – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település lelkésze.
Jövőre 145 milliárd forint jut közfoglalkoztatásra, a cél, hogy 2013-ban és 2014-ben háromszázezer ember juthasson munkához – mondta a belügyminiszter pénteken a közfoglalkoztatási programok szervezésében és végrehajtásában kiemelkedő tevékenységet végző önkormányzatok részére szervezett ünnepségen Budapesten.
November elejéig csaknem 4800 ember érdeklődött a lakhatási támogatás iránt a munkaügyi központokban, kérelmet pedig 243-an adtak be – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Egyre több cég bukik meg be nem jelentett dolgozói miatt. A feketefoglalkoztatás lebukás esetében nagyon sokba kerül – írja a Népszabadság.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a két kiigazító csomaggal nehezebbé váltak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások, amelyeken nagyon távol kerültek egymástól a munkaadók és a munkavállalók álláspontjai. Az ÁFEOSZ elnöke azt mondta: a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a béremelést.
A nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottnak nem jár majd végkielégítés, a munkaügyi központhoz elektronikus levélben is be lehet jelentkezni, megszűnik a Start-kártya – többek között ezeket tartalmazza az a foglalkoztatási jellegű törvényeket módosító kormány-előterjesztés.
Összefér a munkaidőkeret és a bérpótlék, továbbra is meg kell indokolni a felmondást – közkeletű tévhiteket oszlat el az új Mt-ről kártyás Gábor friss blogbejegyzésében.
A próbaidő a munkaszerződés megkötésekor kiköthető időtartam, amely alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti. Olyan „ismerkedési” időszakról van tehát szó, amelynek tartama alatt a felek még egyszerűen kiléphetnek a munkaviszonyból, ha az mégsem felel meg várakozásaiknak. Praktikussága miatt szinte minden munkáltató alkalmazza a próbaidőt, ám a gyakorlat egy ilyen egyszerű intézmény kapcsán is számos érdekes kérdést vet fel.
Az álláskeresők helyzete különösen érzékeny, gazdaságilag tipikusan kiszolgáltatottak. A munkajogi e-kommentárból szemezgetve nézzük meg, mit nem tehetnek meg a munkaközvetítők, a leendő munkáltatók a megfelelő munkaerő kiválasztása során.
Különleges foglalkoztatási formákat takar a több munkáltatóval létesített, valamint az iskolaszövetkezeti munkaviszony. Összegyűjtöttük, mire kell odafigyelni ezekben az esetekben.
Módosulhat 2013-tól a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, ennek nyomán a cégek – gyakorlati képzés vállalása esetén – ismét elszámolhatnák a saját munkavállalók képzésére fordított költségeket, bár az elszámolható kötelezettséghányad a korábbi felére csökkenne.
Az Új Mt. arról rendelkezik, hogy 2013-tól a szabadságot órában kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés teljes munkaidős munkavállaló esetében azt is jelenti, hogy órában is ki lehet venni a szabadságot, azaz nem egész napot, hanem csak 1-2 órát?
Az új Munka törvénykönyve hatálybalépése több foglalkoztatási törvényre is kihatással volt, ezek közé tartozik az egészségügyi tevékenység végzésének szabályait rögzítő 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.tv.) is, amely egyfelől az egészségügy területén foglalkoztatottak díjazásával, másfelől az egészségügyi ügyeleti szolgálattal kapcsolatosan tartalmaz új rendelkezéseket.
A munkaköri leírás kulcsdokumentum a személyügyi működésében. Kijelöli az adott munkavállaló helyét a szervezetben, a szükséges kompetenciákat, megadja az ellátandó feladatokat stb. Gyakorlati jelentősége okán érdemes áttekinteni, mit szabad, mit tilos és mit érdemes belefoglalni ebbe a dokumentumba.
A magyar munkavállalók havi bruttó 221 ezer 400 forintos átlagfizetésénél a szlovákok 19, a cseh dolgozók pedig 34 százalékkal kerestek többet az elmúlt egy évben – derül ki a Workania internetes állásportál által működtetett Fizetesek.hu felméréséből.
A haza kkv-k nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti jövőre, de a létszámbővítésben gondolkodó vállalkozások többsége is csupán néhány fős munkaerő–felvételt prognosztizál, ezért a kkv szektorban továbbra sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. Az alkalmazotti fizetések tekintetében csak minden ötödik vállalkozás számol dolgozói bérének növekedésével – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából.
A kormány átalakítja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rendszerét, újraszabályozza a foglalkoztatók ellenőrzését, támogatásának, minősítésének rendszerét. A szociális államtitkárság közlése szerint az új akkreditációs és támogatási rendszer minden foglalkoztató számára egységes és egyszerűbb lesz.