Visszahívhatják a munkavállalót a nyaralásból
A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni, kellően súlyos indokkal – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni, kellően súlyos indokkal – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Az előző negyedévi enyhe növekedéshez képest 5 százalékponttal, 42 százalékra esett vissza az idei első negyedévben azoknak a kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak adni dolgozóiknak. Ez az eredmény az eddig mért legalacsonyabb érték a K&H kkv bizalmi index kutatás adatai szerint.
„Megyek dolgozni” – mondjuk legtöbben hétköznap reggelenként. Naponta akár órákat is eltölthetünk azzal, hogy otthonról eljussunk a munkahelyünkre, majd onnan hazaérjünk. A munkába járás ideje nem minősül munkaidőnek, ez tehát a pihenőidőnk terhére történik. De mi a helyzet akkor, ha kiküldetést teljesítünk, vagy külföldre kell utaznunk a munkánk miatt? Ekkor sem minősül munkaidőnek az utazás ideje?
A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni, kellően súlyos indokkal – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Visszaállítanák a távolléti díj számításának korábbi rendszerét – jelentette be Czomba Sándor.
Lemondott Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki az új Mt. bevezetését felügyelte.
Egy országos kutatás azt vizsgálja, hogyan segítheti a munka-magánélet egyensúly megteremtését a munkajogi szabályozás. Ha Ön is gyermeket nevel a munka mellett, vagy a közeljövőben tervezi a családalapítást, kérdőívünk kitöltésével mondja el véleményét!
Vegyesek a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) alkalmazásának eddigi tapasztalatai: bizonytalanságot okoz többek között a fizetett szabadságok szabályozása, míg a jognyilatkozatok utólagos jóváhagyásának lehetőségét kedvezően fogadták a munkaadók.
A kormány növelheti a szabad vállalkozási övezetek számát – számolt be a kabinet döntéséről Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Jelenleg 903 település tartozik a 47 szabad vállalkozási zóna egyikébe.
A magyar lakosság fizetésképtelenségi okai között a leggyakoribb a munkanélküliség, derült ki az Intrum Justitia belső kutatásából.
Valószínűleg az újévi fogadalmak pörgették fel év elején az álláspiacot. A munkáltatók inkább magasabb végzettséget igénylő pozíciókat hirdettek meg, míg a munkavállalók a szakképzettség nélküli állásokat keresték az első negyedévben.
Soha nem volt még ennyi munkanélküli Magyarországon az utóbbi évtizedeket tekintve, mint 2013 első három hónapjában. Az InfoTandem heti infografikája azt is megmutatja, hogy a legkilátástalanabb helyzetben a legfiatalabbak vannak.
A bloghoz érkező hozzászólások tetemes része teszi fel a címbeli kérdést: ha a munkavállaló jogsértést tapasztal munkáltatója részéről, hova fordulhat igényével, panaszával? Foglaljuk hát össze, milyen lehetőségek vannak a jogérvényesítéshez!
A munkáltatók inkább magasabb, például mérnöki végzettséget igénylő pozíciókat hirdettek meg, a munkavállalók viszont a szakképzettség nélküli állásokat keresték inkább 2013 első negyedévében – olvasható a Profession.hu negyedéves jelentésében.
Alapvetően tájékoztatási és jogi eszközökkel segítené az Európai Bizottság a munkavállalók, álláskeresők szabad mozgását az Európai Unión belül – derül ki a testület irányelv-tervezetéből. A bizottság adatai szerint 121 400 magyar munkavállaló dolgozik hivatalosan más EU-tagországban.
Ha a munkavállaló jogsértést tapasztal munkáltatója részéről, hova fordulhat igényével, panaszával? dr. Kártyás Gábor blogbejegyzésében összefoglalja a jogérvényesítés lehetőségeit, és írásából az is kiderül, hogy a munkavállaló számára a pereskedésnek közel sincs akkora anyagi kockázata, mint ahogy az a közvélekedésben megjelenik.
Valószínűleg nem helyes, hogy a távolléti díj az új Munka törvénykönyvében egyfajta munkajogi jolly jokerként szerepel, és az elsődleges funkciója mellett a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség mértékét is meghatározza – mondta el a Munka törvénykönyve módosításában részt vevő Dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd az Adó Online-nak. Az ügyvéd úgy látja, hogy a bérpótlék a magyar bérstruktúrának alapvető problémája, és az új Mt hatályba lépése óta kevesebb a munkaügyi per.
Magyarország személyi jövedelemadó (szja) rendszere európai összehasonlításban kedvező a 16 százalékos egyetlen kulccsal, de a járulékok kifejezetten magasnak számítanak, különösen amiatt, hogy nincs olyan jövedelemhatár, amely fölött már nem kell fizetni – mondta Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország igazgatója a tanácsadó cég sajtóklubjában csütörtökön Budapesten.
Valószínűleg nem helyes, hogy a távolléti díj az új Munka törvénykönyvében egyfajta munkajogi jolly jokerként szerepel, és az elsődleges funkciója mellett a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség mértékét is meghatározza – mondta el a Munka törvénykönyve módosításában részt vevő Dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd az Adó Online-nak. Az ügyvéd úgy látja, hogy a bérpótlék a magyar bérstruktúrának alapvető problémája, és az új Mt hatályba lépése óta kevesebb a munkaügyi per.
A magyar álláskeresők fizetési igényei 25-30 százalékkal maradtak el tavaly a valós fizetésektől – derül ki a workania.hu legfrissebb kutatásából.