Munkaügyek

2013. április 5.

A megtámadhatóság, avagy a kényszerített szabad akarat

A munkaviszony a munkavállalót és a munkáltató közös megegyezésével jön létre. Ennek megfelelően a munkaszerződés módosítása, és számos fontos munkafeltétel alakítása is csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges. A feleknek arra is módja van, hogy közös megegyezésükkel olyan feltételekkel szüntessék meg a munkaviszonyt, amiben csak meg tudnak egyezni. E megállapodások azonban csak akkor érvényesek, ha a munkavállaló valódi akarattal egyezett bele. Éppen ezért fontos felhívni a figyelmet néhány kerülendő, jogellenes gyakorlatra.

2013. április 4.

A túlvett, túladott szabadság problémája

Az olyan jellegű törvények változása, melyek az emberek javarészének mindennapi életét jelentős mértékben befolyásolják, soha nem egyszerű, problémamentes folyamat. Nincs ez másként az új Munka törvénykönyvével sem. A 2011. év végén elfogadott kódex csak tavaly július elsején lépett hatályba, sőt, még a hatályba lépése előtti utolsó pillanatban is számos jelentős változáson ment keresztül, míg bizonyos rendelkezéseit csak 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A nehézségek azonban itt nem érnek véget, mivel számos olyan szabály, ami a korábbi törvény szövegében megtalálható volt, eltűnt, vagy jelentős mértékben megváltozott. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy ténylegesen megszűnt az adott rendelkezés, vagy csak azért nem található meg az új szövegben, mert az az általános elvekből, szabályokból egyébként is teljes mértékben levezethető. Jelen írásunk is egy ilyen vitás kérdést boncolgat.

2013. április 3.

Cafeteria-elemek 2013-ban

2013-tól nőtt a béren kívüli juttatások adóterhelése, de több juttatás esetében is pozitívan változtak a feltételek. Összegyűjtöttük a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozásokat.

2013. április 2.

Euróövezet: rekordon a munkanélküliség

Februárban 10,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség az Európai Unió 27 tagállamában a januári 10,8 százalékról, míg az euróövezetben változatlanul a munkaképes lakosság 12 százaléka volt munka nélkül a szezonálisan kiigazított adatok szerint – közölte kedden az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.

2013. április 2.

A megtorlás is diszkrimináció

Az előző bejegyzést folytatva, az egyenlő bánásmód megsértésének egy következő kevésbé ismert formájával, a megtorlással foglalkozunk. Ebben az esetben olyan munkavállalót ér hátrány, aki az általa tapasztalt diszkrimináció ellen emel szót.

2013. március 30.

Lájk és komment munkaidőben

„Megosztottam egy ismerősöm posztját, és már hárman lájkolták is!” Pár éve egy ilyen mondathoz még szótár vagy elmeorvos kellett volna. Anélkül, hogy elmerülnénk a szociológiai aspektusokban, a közösségi média legalább két szempontból munkajogi kérdéseket is felvet. Mit tehet a munkáltató, ha munkavállalói munkaidőben is a közösségi oldalakon lógnak? És mi a helyzet az itt megosztott, a munkáltatót érintő tartalmakkal?

2013. március 28.

Májustól érkezik a minimálbér-kompenzáció

Várhatóan májustól és egy összegben kapják meg az érintett vállalkozások a minimálbér-emelési támogatást – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön azt követően, hogy a kormány döntött a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének egyes ágazatokban történő támogatásáról.

2013. március 28.

Változatlan a munkanélküliségi ráta

A tavaly december és idén február közötti időszakban 502 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ami az egy évvel korábbi 11,6 százalékossal megegyező munkanélküliségi rátának felel meg – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2013. március 28.

Mitől nem munkavállaló a kisadózó?

A HR&Munkajog februári számában a kata alá tartozó vállalkozás által kötött szerződések munkaviszonytól történő elhatárolásának kérdéseit tárgyalja, tekintettel arra, hogy a jogalkotó az általános gyakorlattól eltérő, sajátos módszerrel szabályozta ezt a kérdést.

2013. március 27.

Nem teremt munkahelyet az Mt.

Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új Munka törvénykönyve nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez. Az új szabályozás hatására a megkérdezett vállalatok 56 százaléka dolgozta vagy dolgozza át már meglévő munkavállalóinak szerződéseit. A kollektív szerződéssel rendelkező cégek többsége megtartja a korábbi műszakpótlék-felosztást, és a cégek továbbra is előszeretettel alkalmaznak munkaidőkeretet. Ugyanakkor – elsősorban a nem kellően átlátható szabályozás miatt – egyelőre nem vezetik be az elszámolási időszak új intézményét – derül ki a BDO Magyarország a legnagyobb 500 hazai nagyvállalat körében végzett Munkaügyi helyzetkép top500 c. felméréséből.

2013. március 26.

Mi minősül munkahelyi zaklatásnak?

Kevés munkajogi fogalomhoz kötődik annyi bulváros felhang, mint a zaklatáshoz. A sokszor éppen ezért elbagatellizált jelenség azonban nagyon súlyos jogsértést jelent, amelyet minden munkáltatónak fel kell tudni ismerni, illetve lehetőleg megelőzni.

2013. március 25.

Munkahelyi zaklatás

Kevés munkajogi fogalomhoz kötődik annyi bulváros felhang, mint a zaklatáshoz. A sokszor éppen ezért elbagatellizált jelenség azonban nagyon súlyos jogsértést jelent, amelyet minden munkáltatónak fel kell tudni ismerni, illetve lehetőleg megelőzni.

2013. március 25.

Több az álláskereső

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében február végén 676 516 álláskereső szerepelt, januárhoz képest 4,3, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 4,6 százalékkal nőtt a létszámuk. A legtöbb álláskereső továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van: e két megye a teljes állomány csaknem negyedét adta. A legkisebb arányú „tartós munkanélküliséget” Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében regisztráltak.

2013. március 22.

Húszéves csúcson a nők foglalkoztatása

Az elmúlt évben a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája elérte az 52 százalékot, ami 20 éves csúcs – jelentette ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos pénteken Egerben.

2013. március 21.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

A munkaszerződés a felek közös megegyezésével jön létre, ezért annak tartalma is csak közös megegyezéssel módosítható. A törvény azonban – a rugalmas foglalkoztatás érdekében – kivételesen lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen ne a munkaszerződés szerint foglalkoztassa a munkavállalót. Ilyenkor tehát a munkáltató egyoldalú utasítása alapján a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkakörben, munkahelyen, és/vagy munkáltatónál fog dolgozni. Ez egyrészt fontos eszköz a munkáltatók számára, másrészt csak szigorú törvényi korlátok mellett alkalmazható!

2013. március 20.

Rugalmasabb lesz a lakhatási támogatás

Rugalmasabb feltételeket határoznak meg a lakhatási támogatás nyújtásánál, az erről szóló módosítások néhány héten belül életbe léphetnek – jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerdán.

2013. március 20.

Idén nem lesz bérajánlás

Nem közeledtek az álláspontok a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma múlt heti bizottsági ülésén, így várhatóan idén már nem adnak ki bérajánlásról szóló megállapodást – írja a Napi Gazdaság.

2013. március 19.

Új Mt.: háttérben a Zöld könyv

Nemzetközi jogi és jogfilozófiai hátteret vázolt a Munka törvénykönyve mögé Dr. Berke Gyula. A Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciáján elmondta: az új jogi szabályozás hátterét az Európai Bizottság Zöld könyve adja, amelynek létrejöttét részben az aggodalom motiválta. Az ajánlás kimondta: a protekcionista munkaviszonyok riasztóak a munkáltatóknak, és az állam szerepét csökkenteni kell a munkaügyi szabályozásban. Az új Mt. a rugalmasság és a szociális biztonság tengelyén a rugalmasság irányába mozdította el a magyar munkajogot – fogalmazott Dr. Berke Gyula.

2013. március 18.

A cégek 70 százaléka megsérti a munkajogot

Rövidebb csökkenő tendenciát megtörve tavaly ismét nőtt a munkaügyi szabálytalanságon ért munkáltatók aránya: 2012-ben a munkaügyi felügyelőségek a több mint 19 ezer ellenőrzött munkáltató csaknem 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, továbbra is kiemelkedő a feketefoglalkoztatás – közölte Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense.