Megszavazták a telefonadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A parlament név szerinti szavazással, a kormánypárti képviselők igen szavazataival eredeti formájában fogadta el a távközlési adó bevezetéséről szóló jogszabályt.


Az immár törvényerőre emelkedett javaslat szerint így hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről döntött a parlament. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatónak minden elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól, de a júliusi beszélgetések után is fizethetnek szeptemberben.

Az adó – amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma – havonta magánszemélyeknél legfeljebb 700, cégeknél 2500 forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük.

A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol.

A Telenor szerdán közölte: áthárítja a fogyasztókra az új adót, mert a távközlési szektort a második félévben különadó is terheli, a két adó pedig együtt elviselhetetlen terhet jelent a cég számára. A három távközlési szolgáltató egyébként alternatív javaslattal állt a kormány elé, amely szélesítette volna az adó alanyainak körét, de ezt a kabinet – és az Országgyűlés – nem vette figyelembe.

A törvényjavaslat elfogadásával maradtak nyitott kérdések: nem tudni például, mi lesz a pre-paid csomagok sorsa, mi történik az ingyenes beszélgetést nyújtó csomagokkal és a korábban kialkudott kedvezményekkel.

A távközlési cégek szerint az új adó nem szolgálja az ország érdekeit: drágítja a távközlési szolgáltatásokat, visszafogja a beruházásokat, így a gazdaság egyik húzóágazatának tekinthető távközlési szektort is.

Fidesz: nem a telefonáló emberek fizetnek

A távközlési adót nem a telefonáló emberek fizetik majd, hanem a szolgáltatást nyújtó telekommunikációs cégek; „ez most az ő adójuk, ez most az ő terhük” – jelentette ki a Fidesz szóvivője az MTI tudósítása szerint. „Magyarországon van három társaság, amely szolgáltat. (…) Ha az egyik cég azt mondja nekem, hogy rám hárítja a telefonadót, akkor fogom magam, odébb állok, és egy másik társaságnál kötök szerződést” – fogalmazott Selmeczi Gabriella.

Leszámítva 2012 második felét, amikor a különadót és a telefonadót is meg kell fizetniük a telekommunikációs cégeknek, 2013 januárjától már kisebb lesz ezeknek a társaságoknak az adóterhelése, „tehát nyugodtan csökkenthetik a távközlési díjakat” – mondta, és megjegyezte: az adatok azt mutatják, hogy a telekommunikációs cégek az ágazati különadót sem hárították tovább a lakosságra, sőt még csökkent is az árindex.

A Fidesz nem tart EU-s eljárástól az új adónem miatt – közölte Selmeczi Gabriella.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]