Eszközök maradványértéken


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli szakmában általánosan elterjedt nézet szerint a maradványértéket elért tárgyi eszköz, immateriális jószág értéke terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával nem csökkenthető.


A számvitelről szóló törvény 53. § (6) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.

Ez a rendelkezés feltételezi azt, hogy a vállalkozó az eszközei hasznos élettartamát a gazdasági folyamatai figyelembevételével úgy tervezte meg az üzembe helyezéskor, hogy a hasznos élettartam végén az adott eszköz hasznosítási célja meg fog változni, így az eszközre az addigi szerepkörben nincs tovább szükség. A számviteli törvény idézett előírása arra inti a vállalkozót, hogy minősítse a hasznos élettartam végén az eszközt, és hozzon döntést annak további sorsáról, vállalkozásban betöltött szerepéről.

A döntés sokféle lehet: értékesítés, selejtezés, egyéb jogcímeken történő átadás, illetve – ha annak műszaki feltételei adottak vagy megteremthetők – a további tartós használat, hasznosítás is. Utóbbi esetben a vállalkozónak arról kell döntenie, hogy még mennyi ideig fogja az eszköz szolgálni a tevékenységét, és az új hasznos élettartamot, a hasznosítás jellegét, az új maradványértéket, valamint az ezekből következő további terv szerinti értékcsökkenést eszerint kell megállapítania.

Amennyiben az eszközt a hasznos élettartam végétől nem használták, nem hasznosították a vállalkozási tevékenység érdekében, akkor azt a hasznosítási cél megváltozásától, de legkésőbb a szóban forgó üzleti év végén a forgóeszközök közé át kell sorolni.

A maradványértéket elért eszközök értékcsökkenésének számviteli kérdéseit Tóth Mihály mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2014/09. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)