Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (I. rész)
Hogyan kell kezelni az adójogban, ha egyéni vállalkozó a vállalkozásába be nem vont ingatlant ad bérbe?
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár a cégvezetők számára a május 31-i dátumról főképpen a társasági adóbevallások benyújtásának határideje jut eszébe, legalább ennyire fontos, és mulasztásának következményeit tekintve is meghatározó jelentőségű, hogy az éves beszámoló közzétételére és letétbe helyezésére vonatkozó határidő is ekkor jár le. A főbb tudnivalókról szól a BDO Magyarország alábbi összefoglalója.
Mindazon kettős könyvvitelt végző gazdasági társaságok (ideértve külföldi székhelyű vállalkozások hazai fióktelepét is), amelyek üzleti évének fordulónapja december 31-én van, május 31-ig tehetik közzé és helyezhetik letétbe éves beszámolójukat (Összevont – konszolidált – beszámoló esetén ez a határidő június 30.).
Ezt a kötelezettséget immár öt éve elektronikus úton teljesíthetik oly módon, hogy az Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (népszerű nevén: az Ügyfélkapun) keresztül megküldik azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálata részére.
Fontos tudni, hogy benyújtáskor nem elegendő az éves beszámolót elküldeni, mellé az alábbi dokumentumokat is csatolni kell:
Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés nem tartozik ugyan ebbe a körbe, azonban annak megtekintését a vállalkozó székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell. Emellett lehetővé kell tenni, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készítsen.
A nemzetközi számviteli standardok (IFRS) alapján jelentő cégeknek a fent felsorolt dokumentumokat az internetes honlapjukon is közzé kell tenniük, és azok megtekinthetőségét legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig folyamatosan biztosítaniuk kell.
Akár megszüntetés is lehet mulasztás következménye
A közzététel és letétbe helyezés elmulasztása igen súlyos szankciókkal jár. A mulasztó társaságnak az adóhatóság szigorával kell számolnia:
Emellett harmadik fél is kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását, ha a közzététel elmaradása az ő jogos érdekeit érinti.
Adóbevallás 2014 |
---|
Az idei adóbevallásról minden tudnivalót megtalál gyűjtőoldalunkon. |
Hogyan javítható?
„A jogszabály 2013. decembere óta érvényes módosítása nyomán a már közzétett beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapjáról nem távolítható el, és a beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére sincsen mód – hívja fel a figyelmet Varga Péter, a a BDO Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégvezető partnere. – Ha olyan beszámolót tesznek közzé, amely hibás adatokat tartalmaz akár a mérlegben vagy az eredménykimutatásban, akár a csatolt dokumentumokban, a hibát a számviteli törvény szabályai szerint a könyvelésben kell majd helyesbíteni, és annak tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban kötelező feltüntetni.”
Akikre a kötelezettség nem vonatkozik
Az éves beszámoló május végi közzétételére mintegy félmillió hazai gazdasági társaság kötelezett. Kivételt képeznek azon szervezetek,
Hogyan kell kezelni az adójogban, ha egyéni vállalkozó a vállalkozásába be nem vont ingatlant ad bérbe?
Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.
Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!