Könyvvizsgálói feladatok felszámoláskor

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2008-ban 10 890 volt a regisztrált felszámolások száma, ez a szám 2012-re 22 388-ra emelkedett. A könyvvizsgálók évről évre szembesülnek a nehézségekkel küzdő vállalkozások gazdasági problémáival. A beszámolók gyakran előre jelzik számukra a várható felszámolást.

A felszámolás előzményei

Felszámolási eljárást eredményező helyzet bekövetkezése esetén mindenképpen sérül a legfőbb számviteli alapelv, a vállalkozás folytatásának elve. A könyvvizsgálói munka során ennek előjelei lehetnek:

• a saját tőke meg nem felelése,
• lejárt kötelezettségek,
• több veszteséges év,
• hitelekhez a pénzintézetek magánfedezeteket igényelnek,
• tagi kölcsön jelenléte,
• követelések értékvesztésének el nem számolása.

Ha a felsorolt esetek közül több is tetten érhető, akkor általában a könyvvizsgálói munka végeredménye a beszámolóhoz kapcsolódóan minősített könyvvizsgálói jelentés.
 
A felszámolás elindítása
 
Felszámolási eljárást az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, illetve a végelszámoló indíthat, de sajátos esetben a cégbíróság, illetve a bíróság is elrendelheti. A felszámolás kezdő időpontját, a felszámolás tényét és a felszámoló nevét, címét a cégközlönyben teszik közzé. A gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót, záró leltárt és adóbevallást készíteni. A könyvvizsgálói feladat a tevékenységet lezáró beszámoló vizsgálatára terjed ki.

Felszámolási időszak

A felszámolási eljárás során nincs előírt könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló a felszámoló megbízása alapján a közbenső mérleget, illetve a felszámolás zárómérlegét is ellenőrizheti. A jelentésben arról kell nyilatkozni, hogy ezen kimutatások mennyiben felelnek meg a vonatkozó jogszabályoknak. Tapasztalatok alapján nem túl sok ilyen megbízás jön létre, ennek fő oka, hogy ezek a mérlegek már nem kerülnek közzétételre, csak a bírósághoz kell benyújtania a felszámolónak, továbbá adatai a hitelezők körét érinti.

A felszámoló első számviteli dokumentuma a tevékenységet lezáró beszámoló alapján készített nyitómérleg. A felszámolási nyitómérleg sajátossága, hogy az eszközoldalon a felszámolásba be nem vonható eszközöket elkülönítetten kell kimutatni, ezzel megegyező összegű forrást mint kötelezettséget szintén elkülönítetten kell kimutatni. Nem kell használni az 5–9. számlaosztályokat, helyette a 499. Felszámolás eredményszámlára számolhatóak el a költségek, ráfordítások és bevételek. Ezt a számlát a saját tőkén belül kell kimutatni. Nyitás után rendezni kell a kötelezettségek, követelések állományát.

A felszámolás teljes időszaka egy üzleti évnek minősül. A felszámolási időszak alatt közbenső mérleg készíthető a felszámoló döntése alapján. Közbenső felszámolási mérleget akkor szükséges elkészíteni, ha a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénz folyt be, illetve évente, ha elhúzódik az eljárás. A felszámolás zárásakor felszámolási zárómérleget, bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A zárómérleget a felszámoló által meghatározott fordulónappal a felszámolás befejezésekor, illetve két év elteltével kell elkészíteni.

A felszámolás befejezése az adós megszűnése nélkül

Abban az esetben, ha a felszámolás alatt a hitelezők egyezségre jutnak, akkor a felszámolás az adós megszűnése nélkül fejeződik be. A hitelezők egyezségét a bíróság végzéssel jóváhagyja, és dönt a felszámolás befejezésének időpontjáról. A felszámoló az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával köteles zárómérleget, bevétel-költség kimutatást, zárójelentést és záró adóbevallást készíteni.

Ebben az esetben természetesen nem készül vagyonfelosztási javaslat. Könyvvizsgálóként figyelni kell arra, ha a szerződésünket nem mondták fel a felszámolás ideje alatt, illetve mi sem mondtuk fel, mert akkor az elkészített zárómérleget – mint bejegyzett könyvvizsgálónak – könyvvizsgálni kell. A zárómérleg záradékolásához a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveket, gazdasági eseményeket kell ellenőrizni, hogy a megfelelő jogszabályi előírások szerint járt-e el a felszámoló.

A felszámolási eljárás könyvvizsgálói feladatairól Hiri Gyöngyi ír a Számviteli Tanácsadó 2013/11. számában megjelent cikkében.

---