Transzferárak és Covid-járvány – mit javasol az OECD?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OECD által közzétett, a COVID-19 vírushelyzet transzferárakra gyakorolt hatásaival foglalkozó útmutatója iránymutatást ad az adózóknak és az adóhatóságnak transzferár kérdésekben.

A COVID-19 okozta pandémia számos gyakorlati problémát vetett fel a transzferár dokumentáció terén, a szokásos piaci ár elvének alkalmazásával kapcsolatban. A vírushelyzet okozta jelentős gazdasági hatások kezelése – például a cash-flow nehézségek, a bezárások, a kilengések a keresletben és a jövedelmezőségben, a kimaradások az ellátási láncban – a multinacionális csoportba tartozó társaságok számára az egyik legfontosabb kérdéssé vált.

Főbb transzferárazási kérdéscsoportok

Az OECD transzferárakra vonatkozó útmutatója támpontot ad az egy-egy vállalatcsoportot az egészségügyi veszélyhelyzetben érintő, transzferárral kapcsolatos kérdés kezelésében. Ezek közül a következő négy fontosabb terület emelhető ki:

1. Összehasonlító elemzések

Időbeli eltérés van az adatbázisok adatai, valamint a pandémia okozta gazdasági hatások között, ezért a veszélyhelyzet és az azt megelőző időszak között az összehasonlíthatóság fontos kérdés.

2. A vírushelyzet következtében felmerülő költségek, ráfordítások és veszteség kezelése

Az eltérő funkcionális profillal rendelkező csoporttagok közötti költség- és ráfordítás-megosztás kapcsán kérdés, hogy megosztható-e a veszteség is a csoporttagok között?

3. Kormányzati támogatások kezelése

Az állami támogatásokkal fedezett költségek beszámíthatóak-e és hogyan a társaság költségalapjába?

4. Feltételes ármegállapítások (APA)

A feltételes ármegállapítások alkalmazhatósága, az APA-k hatálya kiterjed a veszélyhelyzeti időszakra is.

Fontos, hogy az útmutató nem tekinthető az OECD Irányelvek kibővítésének! Azonban a járványhelyzet következtében kialakult rendkívül instabil gazdasági környezetben felmerülő legjellemzőbb problémák kezelésében iránymutatást ad a transzferár dokumentáció készítésére kötelezett társaságok, illetve a TP szakértők számára.

Vis major-nak minősül-e a pandémia TP szempontból?

Az OECD útmutató kiemelt figyelmet fordít többek között arra, hogy a fennálló, a COVID-19 okozta gazdasági helyzet tekinthető-e vis majornak? A magyar szabályozás meglehetősen szigorúan kezeli a szerződésszegés kérdését. A Ptk. alapján a szerződésszerű teljesítés elmaradása abban az esetben is a szolgáltatásra, vagy teljesítésre kötelezettet terheli, ha az vis maior következménye. A jogszabályok alapján az alábbi, igen szigorú feltételek együttes teljesülése esetén a szerződésszegő (kárt okozó) fél mentesülhet a felelősség alól, amennyiben:

• bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,
• bizonyítja, hogy a szerződésszegést a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
• bizonyítja, hogy nem volt elvárható, hogy a károkozó körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Az OECD TP iránymutatása kiemeli, hogy a kapcsolt felek között létrejött szerződésben az ilyen és ehhez hasonló gazdasági szituációkra mindenképpen érdemes kitérni. Ebből következően javasolt a meglévő megállapodások felülvizsgálata vagy esetleges módosítása! Az útmutató szerint nem kizárt, hogy a COVID-19 okozta gazdasági helyzet – figyelemmel a kapcsolt felek egymással, valamint független harmadik felekkel kötött szerződéses rendelkezéseire – akár vis majornak is minősülhet, a helyzetet az adott körülmények teljes körű figyelembevételével szükséges megítélni!

Az OECD tehát nem ad és nem is adhat pontos előírást, hogy milyen módon kell kezelni a világjárvány hatásait transzferár szempontból, hiszen minden vállalatot és vállalatcsoportot eltérően sújt a jelenlegi helyzet. Éppen ezért minden vállalatnak egyedileg kell megvizsgálnia, és értékelnie, hogy a járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozások, keresletváltozás, illetve piaci átrendeződés milyen módon befolyásolja a kapcsolt vállalatokkal bonyolított ügyleteit.

Egy biztos, hogy az útmutató szerint sem a transzferár dokumentáció készítésénél, sem a kapcsolt ügyletek felülvizsgálatánál nem jelent támpontot a 2008-2009-es gazdasági válság! Nem vonhatunk le hosszútávú következtetéseket az akkori pénzügyi adatokból és iparági átlagokból, hiszen annak felépítése, időtartama, valamint a különböző iparágakra gyakorolt hatásai is jelentősen eltérnek a jelenlegitől.

A transzferárazás és így a transzferár dokumentációk, transzferár-nyilvántartások is kiemelt vizsgálati területnek számítanak, az adóhatóság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a transzferár nyilvántartások tartalmi elemzésére.

Ezért a társaságiadó-bevallás közelgő határideje miatt érdemes kiemelt figyelmet fordítani és akár szakértői segítséget kérni annak vizsgálatára, hogy a korona vírus járvány milyen gazdasági hatással volt a cég ügymentére, működésére, kapcsolt felei tekintetében. A 2020. évre vonatkozóan készítendő transzferár nyilvántartás összeállítása a COVID-19 vírushelyzet következtében komoly elemzési feladatokkal járhat.

A bejegyzés szerzője Karczub János, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---