13,1 milliárd forintot osztottunk szét tavaly: hova került a pénzünk?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már rendelkezhettek adójuk 1, illetve 1+1 százalékáról mindazok, akik a munkáltatói, illetve az adóhatósági adómegállapítást választották. A önadózást választóknak azonban még május elsejéig lehetőségük van arra, hogy adójuk egy százalékát valamelyik civil szervezet, egyház vagy kiemelt költségvetési előirányzatot támogassanak.

A tavalyi évben összesen 13,1 milliárd forintot ajánlottunk fel szabályosan ilyen célokra, amiből csaknem 26 ezer civil szervezet részesedett. Az élen a Gyermekrák Alapítvány és a katolikus egyház végzett.

Az adóhivatal információi szerint a tavalyi évben több, mint 1,4 millió magyar adózó rendelkezett személyi jövedelemadójának 1 százalékáról, azonban több tízezren voltak azok, akiknek adója 0 százalék, így ők ezt az összeget ajánlották fel.

A civil szervezetek mezőnyében egyértelműen a Gyermekrák Alapítvány (413,8 millió forint) kapta a legtöbb adományt, azt a Rex Kutyaotthon Alapítvány (118,3 millió forint) és a Gyermekétkeztetési Alapítvány (91,9m Ft) követte. A támogatott civil szervezetek többsége Budapesten található.

A 26 ezer támogatott szervezet közül sokan voltak, akik esetében az 1000 forintot sem érte el a támogatási összeg.

Az egyházak között egyértelmű volt a katolikus egyház első helye, amely összesen mintegy 2,345 milliárd forintot kapott a hívektől. A katolikus egyházat a református, az evangélikus követte a sorban. Összesen tíz magyarországi egyház kapott 100 millió forintnál nagyobb összeget-

Az egy főre eső támogatások esetében a Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete érte el, amelyet a hívek átlagos több mint 83 forinttal támogattak.

A TGI Magyarország által, 12 ezer adózó adatai alapján készített felmérésből kiderül, hogy a magasabban iskolázottak, a házasok, a 3-4 fős háztartásban élők és a magasabb státusúak inkább szeretnek rendelkezni adójuk egy százalékáról.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.