A bérlet teljes megtérítése adómentes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem csak az utazási költségtérítésről szóló rendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy a jegy árának a teljes összegét is, akkor, ha a munkáltató a saját döntése alapján a kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget fizet (bérlet, jegy teljes árát).

Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő második számában megjelent 2008/9. Adózási kérdés szerint az utazási költségtérítést nem az Szja törvény, hanem a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet teszi kötelezővé. A Szja törvény arról rendelkezik, hogy a munkába járásra tekintettel adott költségtérítés összegét (az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, valamint gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként 9 forint értékben) a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, így az tulajdonképpen adómentes.

Ebből következően nem csak a kormányrendeletben kötelezően előírt juttatást kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét is, akkor, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (azaz a bérlet, jegy teljes árát) megtéríti. Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének számít.

Azonos helységben nem kell fizetni
A munkáltató akkor köteles költségtérítést kell fizetni a munkavállalójának, ha a dolgozó lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót. Napi munkába járás címén ellenben csak annak jár költségtérítés, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Nincs jelentősége ugyanakkor annak, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkavállaló, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.

Hétvégi hazautazás
Hétvégi hazautazás esetében akkor jár az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges – mivel csak egy állandó lakóhelye van az embernek – ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik. Ha tehát a dolgozó munkavégzési célból ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, vagy annak a közelébe költözik (ez utóbbi esetben a napi munkába járás címén is megilleti a költségtérítés), megilleti őt a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés.

Az ideiglenesen jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, azaz az ideiglenesen feltétel akár több évre is vonatkozhat. A kormányrendelet szempontjából lényegtelen az is, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, azaz, hogy például határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e. Nem feltétel továbbá, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza. Ezt bárki finanszírozhatja, lehet albérlet, szálloda, a munkáltató által bérelt ingatlan, vagy akár a munkavállaló tulajdonában álló lakás is. Nem feltétel az sem, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen.

Állandó, illetve ideiglenes lakóhely
Az állandó lakóhely fogalma az 1992. évi LXVI. törvény lakóhely fogalmának feleltethető meg, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni. Minden egyéb hely, ahol a munkavállaló tartózkodik, így az 1992. évi LXVI. törvény értelmében a tartózkodási hely, illetőleg az ennél rövidebb időtartamú tartózkodás – feltéve, hogy a munkavállalás céljából más, mint a lakóhely – a kormányrendelet értelmében ideiglenes lakóhelynek felel meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.