A foglalkoztatotti bejelentés új szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2007-ben egycsatornás lett a biztosítottak kötelező bejelentése, így sem az OEP-hez, sem az EMMA-rendszerhez nem kell már bejelentést tenni, hanem mindent az adóhatóságnak kell megküldeni. A bejelentés gyakorlati tudnivalóiról tájékozódhatnak dr. Kovács Ferenc cikkéből, ami az Adó szaklap 2007/3. számában jelent meg.

Az új bejelentési szabályokról az Art. 16. § (4)-(7) bekezdései rendelkeznek. Ennek megfelelően a munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt is) – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének közlésével – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti:

  • az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje),
  • állampolgárságát,
  • adóazonosító jelét,
  • a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszûnését,
  • a biztosítás szünetelésének idõtartamát,
  • a heti munkaidejét,
  • a FEOR-számát,
  • magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak, kifizetőnek be kell jelentenie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a gyermekgondozási díjat is.

A bejelentést főszabály szerint elektronikusan kell megtenni (hasonlóan az adóbevalláshoz, ügyfélkapun keresztül). Papíralapon nyújthatja be a bejelentést az az adózó, aki elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett, ez gyakorlatban az első munkavállalóját foglalkoztató adózót jelenti.

A bejelentést

  • a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10. napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
  • a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül

kell teljesíteni.

Az állami adóhatóság az adatokat továbbítja az egészségbiztosítási nyilvántartás és a munkaügyi hatóság szerveinek.

A bejelentőlap

Az adóhatóság a bejelentésre a 07T1041-es számú adatlapot rendszeresítette. Az adatlap főlapján kell a foglalkoztató azonosítására szolgáló adatokat kitölteni, és fel kell tüntetni, hogy hány pótlapot kíván benyújtani (egy pótlapon egy magánszeméllyel összefüggésben lehet adatokat közölni).
A főlap mellett az adatlap része a 13-as pótlap. Ezen a pótlapon kell megadni az egyes biztosított munkavállalókra vonatkozó adatokat. Egy főlaphoz maximum 9999 pótlapot lehet benyújtani. Amennyiben egy munkavállalóra több hatálydátummal akar az adózó adatokat/változásokat bejelenteni, úgy több pótlapot kell kitölteni, mivel egy pótlapon csak egy hatálydátumhoz kapcsolódóan lehet adatokat feltüntetni.

Dr. Kovács Ferenc cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2007/3. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?