Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Siker koronázza a fordított adózás bevezetését a hulladékkereskedelem területén hazánkban. Mint ismeretes: Magyarországon 2006 elejétől fém-, üveg-, műanyag-, papír-, textil-, illetve akkumulátorhulladék adásvételénél áfa tekintetében a fordított adózás szabályai érvényesülnek.
Ez annyit jelent, hogy a többi adóköteles termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással szemben nem az eladónak, hanem a hulladékbeszerzőnek kell megfizetnie az általános forgalmi adót.
Áfafizetésre ugyanakkor rendszerint mégsem kerül sor, hiszen amennyiben a vevő az ellenértéket még a bevallás időpontjáig kiegyenlíti, a bevallásban a fizetendő adóval szembeállíthatja a visszaigényelhetőt, így ténylegesen egy fillér áfát sem kell utalnia az államkasszába. Egyedül a végfelhasználó rója le az állami adóhatóságnak az egész láncban keletkezett általános forgalmi adót. A kormányzat azt remélte a lépéstől, hogy az adócsalással nagyban fertőzött területen sikerül visszaszorítani a visszaéléseket.
A bevallások elemzése és az ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondható, hogy az intézkedés hatására az adóalanyok nettó adókötelezettsége befizető pozícióba fordult át 2006-ban, a visszaigényelhető adó pedig közel harmadára csökkent – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium. Ez a változás különösen szembetűnő a fémhulladék-visszanyeréssel foglalkozó adózók körében, ahol az ágazati nettó pozíció mintegy 3 milliárd forinttal javult. A tárca elmondása szerint az ellenőrzési tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a szektorban jelentősen leszűkült az áfacsalásra berendezkedett vállalkozások mozgástere, ráadásul a fordított adózásnak köszönhetően az adózók likviditási helyzete is kedvezőbbé vált.
Forrás: Világgazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
