A kata-alanyiság megszűnése (X. rész)
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikksorozat ezen része a katából történő kieséssel kapcsolatos további tudnivalókat taglalja: szólunk a bevételek kezeléséről a százalékos kata-értékhatár elérésekor, valamint a változás-bejelentési kötelezettségről.
A bevételek kezelése és a százalékos kata értékhatárai kieséskor
A bevételek kezelése tekintetében a cikksorozatunk II. részében leírtak irányadóak akkor is, ha a kata-alanyiság kiesés következtében szűnik meg. A kisadózó vállalkozás bevételének minősül tehát az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg. A bevétel megszerzésének időpontja ilyen esetben az adóalanyiság megszűnésének napja.
A százalékos értékhatárok tekintetében is igazak a cikksorozatunk II. illetve III. részében leírtak kieséskor is.
Év közbeni kiesésnél az éves bevételi értékhatárhoz kötődő 40 százalékos adó értékhatára annyiszor 1 millió forinttal csökken, ahány teljes hónapban immár nem a kata alanya a vállalkozás, akár azért, mert más adónem hatálya alá került át, akár azért, mert megszűnt. Az adóalanyiság megszűnését megelőzően kiszámlázott tételeket az értékhatár túllépése szempontjából akkor is figyelembe kell venni, ha kifizetésükre a kata-alanyiság megszűnését követően kerül sor.
A 2021. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott bizonylaton szereplő összeg az új típusú 40 százalékos adó 3 millió forintos értékhatárába is beleszámít, mivel az adóalanyiság megszűnése napján megszerzett kisadózói bevételnek kell tekinteni, tehát ténylegesen kisadózói bevétel juttatása valósul meg akkor is, ha a kifizetés technikailag a kisadózói jogállás megszűnése után történik.
Ha viszont az adózó kata-adóalanyisága időszakában nem bocsátott ki bizonylatot, a megszerzett bevétel nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének, akkor sem, ha magát a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást a vállalkozás még katás időszakában teljesítette. Ekkor értelemszerűen a százalékos kata értékhatáraiba sem számít bele. Személyi jövedelemadó alá áttérő vállalkozásnál a befolyt összeg immár szja-s bevételként fog adózni. Az Szt. hatálya alá átkerülő vállalkozásnál az összemérés elvéből az következik, hogy a katás időszakra eső teljesítéshez kapcsolódó bevétel a számvitelben nem számolható el az áttérést követő időszak bevételeként, következésképpen társaságiadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik utána. A jogalkotónak vélhetően nem ez volt a szándéka, ezért ilyen esetben különösen célszerű a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel eljárni.
Változásbejelentési kötelezettség
Míg a katából való kilépéshez minden esetben kapcsolódik változásbejelentési kötelezettség, a kieséshez vezető okot nem kell minden esetben jelenteni a NAV felé. Ennek oka az, hogy bizonyos esetekben a vállalkozást nyilvántartó szervtől az adóhatóság közvetlenül megkapja az adatokat, vagy éppen a NAV maga észleli a kieséshez vezető helyzet kialakulását.
Nézzük, hogy a katából történő kiesés esetkörei közül melyikben van szükség adózói változásbejelentésre, és azt milyen nyomtatványon teheti meg a vállalkozás!
A kata választására jogosult vállalkozás megszűnése
A kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnésekor, ha az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzett egyéni vállalkozóról van szó, nincs külön változásbejelentési kötelezettség. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását 2020. július 1-jétől kezdve a NAV vezeti, ezért mondhatni első kézből értesül arról, ha egy magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik.
Más a helyzet az egyéb egyéni vállalkozónak minősülő adózók (egyéni közjegyző, az egyéni önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az egyéni ügyvéd és az egyéni állatorvos) tekintetében. Őket nem a NAV tartja nyilván, és nem is értesül a nyilvántartó szervtől arról, ha az adózót törlik a nyilvántartásból. Az e körbe tartozó magánszemélyeknek ezért a ’T101 jelű nyomtatványon be kell jelenteniük a NAV felé, ha tevékenységüket megszüntetik. 2021-ben a 21T101 jelű nyomtatvány A02 lapjának 14. rovata szolgál az adóköteles tevékenység megszüntetésének bejelentésére.
A kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság jogutód nélkül megszűnéséről a cégbíróság az egyablakos rendszeren keresztül közvetlenül értesíti az adóhatóságot, ezért a cégeknek erről külön nem kell informálniuk a NAV-ot.
Az ügyvédi irodák esetében az adóhatóság nem kap ilyen adatot, ezért az adózónak be kell jelentenie a változást a NAV felé, mégpedig a ’201 jelű nyomtatványon. Mivel azonban az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszüntetésére nem a bejelentéskor azonnal, hanem egy eljárás során kerül sor, a változásbejelentési kötelezettség két ponton is fennáll: először az elhatározás, majd a megszűnés kapcsán. 2021-ben a 21T201 jelű nyomtatvány főlapjának 4. blokkjában a „Változásbejelentés oka” rovatban a jogutód nélküli megszüntetési eljárás kezdetén a „33=Megszűnés elhatározása” kódot kell kiválasztani, amikor pedig az ügyvédi kamara törölte az irodát, akkor a „18=Megszűnés/belföldi adóköteles tevékenység megszüntetése (ha a szervezet felszámolás vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy külföldi szervezet esetén bejelenti magyarországi adóköteles tevékenységének megszüntetését)” kódot.
Cégbejegyzésre kötelezett jogalanyok, így az egyéni cég, a betéti társaság és a közkereseti társaság végelszámolása, felszámolása illetve kényszertörlése esetén a NAV az egyablakos rendszerben megkapja az információt a cégbíróságtól, ezért a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége az adó- és vámhatóság felé.
Egyszerűsített végelszámolásnál más a helyzet. Ennek a megindítását ugyanis a cégnek a NAV felé kell bejelenteni (és majd a NAV értesíti elektronikusan a cégbíróságot). A ’T201T adatlapon, 2021-ben tehát a 21T201T jelűn az A06 lapon a 21. rovat szolgál az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos bejelentések megtételére, így itt jelenthető be az egyszerűsített végelszámolás elhatározása és befejezése (valamint az is, ha az egyszerűsített végelszámolás befejezésére a cég továbbműködésének elhatározásával kerül sor).
Ügyvédi irodára a Ctv. végelszámolásra és kényszertörlésre vonatkozó előírásait nem rendelte alkalmazni a jogalkotó, ezért ezen eljárások lefolytatása esetükben nem értelmezhető. Felszámolási eljárás során azonban megszűnhetnek az ügyvédi irodák is, ennek bejelentésére 2021-ben a 21T201 jelű nyomtatvány főlapjának 4. blokkjában a „Változásbejelentés oka” rovatban a jogutód nélküli megszüntetési eljárás kezdetén a „16=Felszámolás” kód szolgál.