A lakáshitelesek rosszul járnak a bankadóval
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bankadó nagy részét ügyfeleikre hárítják a bankok, különösen a lakosság, azok közül pedig főleg a jelzáloghitelesek járhatnak rosszul gyenge alkupozíciójuk miatt – állapítja meg a Költségvetési Tanács elemzése. A különadó összességében akár egy százalékkal is mérsékelheti a GDP-t két év alatt, ugyanis visszaveti a lakosság fogyasztását. A társasági adócsökkentés viszont hosszútávon élénkíti a gazdaságot és kis mértékben kompenzálja a bankadó által okozott veszteséget. A hírszerző.hu összeállítása.
A bankadóból a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot ügyfeleikre hárítanak át a bankok és takarékszövetkezetek – állítja a Költségvetési Tanács szerdán közzétett becslésében. A lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni.
A tanács arra számít, hogy a banki költségek növekedése főként a változó kamatozású jelzálogfedezettel biztosított hiteleken fog lecsapódni, de megjelenhetnek a korábbinál kevésbé előnyös betéti termékek is, illetve emelkedhetnek a díjak és jutalékok is. Hangsúlyozzák azonban azt is: amennyiben hatásos új intézkedések születnek például a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmi területein, akkor ez érdemben is csökkentheti az áthárítás mértékét. A hatásvizsgálat nem számol a hitelintézetek kivonulásával.
A Költségvetési Tanács azt is feltételezi, hogy a biztosító társaságokra jutó 36 milliárd forintot kitevő adó részben beépül a költségekbe, és hasonló viselkedést vált majd ki a biztosítókból, mint egy 60 milliárd forint közvetlen költségvetési bevételt eredményező fogyasztási típusú adóemelés.
Csökken a fogyasztás, nőnek a beruházások
Mindezek miatt a lakosság rendelkezésre álló jövedelme csökkenni fog, ezért a különadó bevezetése jelentős, 2010-2012 között összességében akár 1 százalékos fogyasztás-mérséklő hatást is kifejthet. A hitel-betét kamatrés emelkedése is csökkenti a lakossági fogyasztást, és a magánszektor beruházási keresletét is visszavetheti. A becslés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a beruházások visszaesése becslésük szerint mérsékeltebb marad. A GDP növekedése 2011-2012-ben akár 0,4 százalékponttal is alacsonyabb lehet a márciusi alappályához képest, és összességében az intézkedés a GDP-t 2012-ig közel 1 százalékkal csökkenti.
Az adócsökkentés viszont hosszútávon élénkíti a gazdaságot, a GDP szintje 2014-ben 0,2 százalékkal lesz magasabb e tényezőnek köszönhetően. A gazdasági élénkülés miatt kis mértékben emelkedik az infláció az első években. A tőke olcsóbbá válása relatíve drágábbá teszi a munkát, ami önmagában csökkentené a foglalkoztatottságot, ám ezt a növekvő termelés miatt felfutó munkakereslet ellensúlyozza.
Jól járnak a vállalkozások
A társasági adó 10 százalékra csökkentése 500 millió forintos nyereségig a kisvállalkozói szektor terhelését a nemzetgazdasági átlagnál jobban csökkenti, nemcsak kedvezőbb finanszírozási feltételeket jelent, hanem egyben a tulajdonosok rendelkezésre álló jövedelmét is megemelheti. Az adó csökkentése egyértelműen emeli a magánberuházásokat, 2014-ig a privát beruházások több mint 1 százalékkal lesznek magasabbak, növekedési ütemük 2012-ig több mint 0,4 százalékponttal emelkedik, hiszen az olcsóbbá váló tőkébe jobban megéri befektetni – véli a KT. A társasági adó csökkentése a költségvetés egyenlegét egyébként 2010-ben mintegy 53 milliárd forinttal, míg 2011-2014-ben 110-120 milliárd forinttal rontja.
Az egyéni vállalkozók gyakorlatilag teljes köre az 500 millió forintos nyereség határ alatt marad, így az egyéni vállalkozók az eddigi 19 százalékos kulcs helyett 10 százalékos kulccsal fognak adózni, ami 2010-re 4,6 milliárd forint bevételkiesést jelent. Azonban az adócsökkenés egyúttal megnöveli a vállalkozói osztalékalapot, amely növekedés 25 százalékos osztalékadókulccsal számolva éves 1,1 milliárd forintos osztalékadó növekedést generál. Az osztalékjövedelemre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (14 százalék), éves 0,6 milliárd forinttal nőnek a költségvetés járulékbevételei. Az egyéni vállalkozóktól befolyó bevételek éves szinten így csak 2,9 milliárd forinttal csökkennek, ami 2010-re 1,4 milliárd forintos bevételkiesést jelent.
A lakossági adóbefizetéseket érintő módosítások az idén 17,1 milliárd forinttal rontják a központi költségvetés egyenlegét. Ezen belül az adórendszeren kívüli kereset 100 milliós, az szja módosítások 7,6 milliárdos, a vagyonadó eltörlése 1,2 milliárdos, az illeték változások 800 milliós, a bérfőzési szeszadó változása pedig további 7,4 milliárdos bevételkiesést jelent. 2011-2014 között ezek a tételek rendre 25,8 milliárddal, 26,4 milliárddal, 26,9 milliárddal, végül 2014-ben 27,5 milliárddal kevesebb bevételt jelentenek a költségvetésnek.
Forrás: Hírszerző.hu
