A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sürgősséggel tárgyalja a parlament azt a módosító javaslatot, amely a magánnyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapos felfüggesztéséhez kapcsolódik. A jogszabálymódosítás érinti a Tbj-t, az Ekho törvényt és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt is.

A Kormány javaslata szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés 14 hónapra felfüggesztésre kerül, és a majdani nyugellátás fedezetére fizetett járulék egésze ezidő alatt a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

A Tbj. kiegészülő rendelkezése megteremti annak alapját, hogy átmenetileg a magán-nyugdíjpénztári tagok tagdíjfizetése helyett járulékfizetés valósuljon meg 2010. november 1-től. Ugyanis a jogszabálytervezet szerint a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék lesz. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke pedig 0 százalék lesz.

Tekintve, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból a magánszemélyt terhelő 15% is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot (ha az adózó pénztártag), ezért a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is át kell vezetni. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény kiegészítése szerint 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes ekhora a törvény (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után fizetett közteher is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot (ha a munkavállaló pénztártag), ezért a szükséges módosításokat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben is át kell vezetni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény kiegészítése szerint 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő közteher összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8% illeti meg, és a törvény (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

Forrás: A törvényjavaslat szövege


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?