A magyar cégek több mint 40 százaléka nem tervez béremelést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi vállalatok 45 százaléka tavaly sem emelt bért, és 43 százalékuk idén sem tervezi, ugyanakkor az idén bérfejlesztést végrehajtani szándékozók között is jelentős a szórás – derül ki a DGS Global Research és az Ernst and Young közös felméréséből.

Az idén bérfejlesztést tervező cégek között is jelentős a szórás, hiszen egyaránt előfordul 1 százalék alatti tervezett emelés is, de vannak olyan munkáltatók is, amelyek 10 százalék feletti bérfejlesztésről gondolkodnak. „”A bérolló tehát nyílik, és ehhez, illetve a bizonytalansághoz hozzájárulnak például a cafeteria terén megnyilvánuló szórások is”” – mondta Dara Péter, a DGS ügyvezető igazgatója.

Hozzáfűzte: a béren kívüli juttatásokat cafeteria keretében nyújtó cégek között ugyanis 2009-ben óriási különbségek alakultak ki. Volt olyan vállalkozás, amely mindössze 9 ezer forint/év/fő mértékben biztosított cafeteria keretet, addig akadt olyan is, amely 1 millió forint/év/fő összegű béren kívüli juttatási csomagot nyújtott minden munkavállalójának.

A nehéz gazdasági körülmények közepette sokan nemhogy nem emelték idén a bérszinteket, vagy befagyasztották, hanem csökkentették is azt – mondta Dara Péter. Az ügyvezető igazgató szerint emiatt több ágazatban akár jelentős bérkülönbségek keletkeztek.

A vállalatvezetők, a pénzügyi igazgatók és a HR menedzserek gondban vannak, hogy egyes munkakörökben milyen mértékű jövedelemcsomagot adjanak például az újonnan belépő munkavállalóknak – fűzte hozzá.

Az első félévi megalapozott vezetői döntéseket megkönnyítendő a DGS Global Research országos bérfelmérést indított, amelyben feltárja, hogy miként módosultak a magyarországi jövedelmi viszonyok az egyes konkrét munkakörökben vagy munkakör-csoportokban – közölte Dara Péter.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.