A számlakorrekciók kezelése az áfabevallásban (x)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bármennyire is törekszik egy vállalkozás arra, hogy a számlák kibocsátásakor a számlázandó teljesítés minden meghatározó körülményével számoljon és a számlát tökéletesen, minden vonatkozó előírásnak megfelelően állítsa ki, a számlák utólagos módosítása időnként vagy akár rendszeresen szükségessé válik. Bár a számlakorrekciók bevallására részletes szabályok vannak, gyakorlati alkalmazásuk során mégis számos kérdés merülhet fel. Az alábbiakban ezért nemcsak a vonatkozó előírásokat foglalom össze, hanem néhány példát is bemutatok, bízva abban, hogy ezzel is segítem az előírások helyes alkalmazását.
MIÉRT SZÜKSÉGES A SZÁMLAKORREKCIÓ?
A számlakorrekcióra alapvetően két okból lehet szükség. Egyrészt azért, mert a számla valamilyen oknál fogva nem a vonatkozó előírásoknak megfelelően került kibocsátásra, másrészt azért, mert olyan tény, körülmény változott a számlakibocsátást követően, amely szükségessé teszi az eredeti számla adatainak módosítását. A számla hibás kiállítása esetén a számla tartalmi vagy formai hibájának korrekciója azért javasolt, mert elmulasztása esetén a számlakibocsátót az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja, és ha a nem megfelelő számlakibocsátás áfahiányt is okoz, akkor akár adóbírság és késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget is eredményezhet. A számla befogadójánál pedig az jelenti a kockázatot, hogy a tartalmilag vagy formailag hibás számlára alapított áfalevonási jogot az adóhatóság megkérdőjelezheti és jogosulatlan áfalevonás miatt adóhiányt, erre tekintettel pedig adóbírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg. A számlakorrekcióra okot adó utólag bekövetkezett tény, körülmény tipikusan valamilyen árengedmény szokott lenni. Azonban bizonyos ügyletek meghiúsulása esetében is engedett az utólagos adóalap-korrekció.
Ilyen, és ehhez hasonló cikkekért fizessen elő az Áfa-kalauzra, itt.