Áfafizetés: tisztuló kép


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fordított adózás szűkítése mellett más módosítások is hatályba lépnek május 1-jén.

A jelenleginél sokkal világosabb szabályozás lép hatályba május 1-jén az áfafizetéssel kapcsolatosan, így csütörtöktől könnyebb lesz megítélni, hogy mely esetekben köteles a vevő befizetni az adót. A módosítás úgy szól, hogy a fordított adózás köre csak az ingatlan létrehozatalára, bővítésére és átalakítására terjed ki, ám ezekre is csak akkor, ha e tevékenységek építési hatósági engedélykötelesek, és erről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen írásban nyilatkozott a szolgáltatás nyújtójának. Igaz, a kör szűkítése ellenére még maradtak nyitott kérdések. Ilyen többek között, hogy miként kezelendő az a helyzet, amikor építési engedélyköteles tevékenységről van szó, és a megbízó nyilatkozik is a fordított adózásról, az engedély azonban valójában hiányzik. Az adónyilatkozat ilyenkor ugyanis egyenértékű az engedély nélküli építkezés beismerésével.

További dilemma, hogy a jogszabály építési hatósági engedélyről beszél, ám ilyen nem létezik. Kérdés, hogy a jogalkotó az önkormányzatoknál működő építésügyi hatóságok által kibocsátott, vagy a több hatóságtól bekérendő engedélyekre gondol-e. Az adózóknak érdemes odafigyelniük az átmeneti szabályokra is, a törvény szerint ugyanis az áprilisban kézhez vett számlák után még fordítottan kell bevallani az áfát, akkor is, ha ugyanaz a tevékenység május 1-jétől már egyenesen adózik. Az áthúzódó ügyletekre vonatkozó átmeneti szabályokat hiába keressük a jogszabályban, így tanácsadók szerint biztos, ami biztos alapon kérdéses esetekben érdemes a fordított áfafizetést választani.

Május 1-jétől lép életbe az is, hogy ismét adóköteles lesz a bölcsődei, óvodai, szociális és diákotthoni, valamint kollégiumi étkezési ellátás, ha ennek ellenértéke külön térítendő meg, az áfatörvény csütörtökön hatályba lépő módosítása szerint ugyanis ezek a tevékenységek kikerülnek az adómentes körből. Az általános és középiskolai, valamint a felsőoktatási étkezési ellátás ugyanakkor korábban sem volt adómentes, így a módosítás ezeket a szolgáltatásokat nem érinti. Május 1-jétől tehát valamennyi étkezési ellátás után be kell fizetni a 20 százalékos áfát, az ellátással összefüggő beszerzések és kapcsolódó szolgáltatások előzetesen felszámított adóját ugyanakkor levonásba lehet helyezni.
Az eredeti áfatörvény szerint ezek az étkezési szolgáltatások akkor is áfakötelesek, ha az ellátás ingyenes, ám a szolgáltatás térítésmentes nyújtásához kapcsolódó beszerzés és az ehhez igénybe vett szolgáltatások adója részben vagy egészben levonható volt. A május elején hatályba lépő módosítás ugyanakkor átmeneti jelleggel mentesíti az áfa befizetése alól az e területen tevékenykedő áfaalanyokat 2008. december 31-ig, miközben lehetővé teszi a beszerzésekre jutó általános forgalmi adó levonását. A törvény külön rendelkezik arról is, hogy azok a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket fenntartók, amelyek az április 30-ig élő adómentesség címén a térítési díjat nem csökkentették, a május 1-jével belépő áfafizetési kötelezettségre való hivatkozással a térítési díjat nem emelhetik meg.

Május 1-jétől lehetőség nyílik arra is, hogy ha az adózó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlan bérbeadására, a lakóingatlanok bérbeadása ennek ellenére adómentes maradjon.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?