Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (3. rész)

A göngyölítéses módszer korábban ismertetett öt lépését érdemes egy nulladik lépéssel is kiegészíteni, ugyanis a fizetendő járulékok szempontjából kiemelkedő jelentősége van az adózó társadalombiztosítási státuszának. Ebből a megközelítésből az adózó a tevékenységét végezheti főfoglalkozásúként, heti 36 órás munkaviszony / tanulói jogviszony mellet, illetve nyugdíjasként.

A három státuszból a nyugdíjas átalányadózói státusz a legegyszerűbb, hiszen sem tb-járulékot, sem szochót nem kell számolnia, fizetnie, illetve az ’58-as bevallást sem kell beadnia.

Egy fokkal bonyolultabb már a „mellékállású” átalányadózó helyzete, hiszen neki már kell havi bontású negyedéves bevallást adnia, azonban nagyon kedvező az a szabályozás, hogy tb-járulékot, illetve szochót csak a ténylegesen megszerzett szja-köteles jövedelem után köteles fizetni. Az adómentes jövedelem összege 2023-ban 1.392.000 Ft, tehát ez alatt nem kell fizetnie az adózónak.

Fontos kiemelni, hogy az 1.392.000 Ft nem a bevétel összegére vonatkozik, hanem a jövedelemre. Ezt ha visszafelé számoljuk, akkor egy mellékállású 90%-os költséghányadot alkalmazó adózó 13.920.000 Ft bevételig nem fizet járulékokat, a 80%-os költséghányadú adózó 6.960.000 Ft bevételig, míg a leggyakoribb, a 40%-os költséghányadú átalányadózó 2.320.000 Ft bevételig adómentességet élvez.

A legszigorúbb szabályozása a főfoglalkozású átalányadózónak van, ugyanis ők a bevételük alakulásától függetlenül kötelesek legvégső esetben 18,5% minimál tb-járulékot, illetve 13% minimál szochót fizetniük. A minimálkötelezettségek alapja a minimálbér (232.000 Ft), illetve ha képesítéshez kötött a tevékenységük, akkor a garantált bérminimum (296.400 Ft). A szochó esetében annyi csavar van a minimumadó esetén, hogy azt nem „tisztán” a minimálbér (garantált bérminimum) alapján fizeti, hanem ezeknek a 112,5%-a után köteles fizetnie. Amennyiben az adózó egy nagyon jól prosperáló vállalkozást visz, akkor viszont nem a minimumösszegek után, hanem a tényleges szja-köteles jövedelme alapján fizeti a tb-járulékot, szochót. Utóbbi kapcsán azt érdemes még kiemelni, hogy ha az szja-köteles jövedelem összege meghaladja a minimálszochó alapját, akkor azt már nem kell 112,5%-kal korrigálni.

Ezzel gyakorlatilag végigjártuk azokat a kulcspontokat (státusz, szja-köteles jövedelem, minimáljárulék), amelyek a göngyölítés helyes alkalmazásához szükségesek. Azok a lépések, amelyek a módszer alkalmazásához szükségesek – meglátásom szerint – egyszerűen elvégezhetőek a négy alapművelet segítségével, csak a sorrend szigorú betartásának kell kiemelt figyelmet szentelni.

Bár már említettem, de érdemes kihangsúlyozni, hogy aki a tevékenysége elkezdése, befejezése kapcsán nem rendelkezik teljes hónappal, annak az adott havi járulékot (adót) a jogviszonyban töltött napok száma alapján kell megállapítaniuk, megfizetniük. Szintén nagyon fontos odafigyelni a kieső időre (táppénz, gyes, gyed…), mert hiába rendelkezik például az adózó teljes hónapra kieső idővel, ez a göngyölítés negyedéves mivolta miatt eredményezhet járulék (adó) fizetési kötelezettséget az egyébként passzív hónapra is.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---