Bliccelő gyógyszergyártó cégek?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyógyszergyártók 588 millió forint adót fizettek be április 20-ig az adóhatóságnak január második felében, az egészségbiztosító támogatásával forgalmazott készítmények tb-támogatása után – tájékoztatta a Világgazdaságot a Pénzügyminisztérium.

Arról nem kaptunk információt, hogy a 140 körüli gyártó-forgalmazó közül hányan rótták le a 12 százalékos forgalomarányos adót. Márpedig ha a biztosító ez évi 364 milliárd forintos, felül zárt költségvetését nézzük, amelyben 50 milliárdos cégbefizetéssel számoltak, az első részlet kevésnek bizonyul. (Az összegben 5 milliárdot tesz ki az orvoslátogatók után fizetendő, évi 5 millió forint regisztrációs díj.)

A három magyarországi gyógyszergyártói szövetség bizonytalan, botrányosnak tartják, hogy nincs információjuk arról, hányan tettek eleget az adózási előírásnak. Ugyanis nem tagja a szövetségeknek az összes, hazánkban forgalmazó társaság. Egyéb gondjuk is van, így e hét szerdán vizsgálatot kezdeményeztek az OEP főigazgatójánál.

Szükségesnek tartják a biztosító által közölt irreális gyógyszerforgalmi adatok forrásának, hitelességének, kezelésének a felülvizsgálatát, a Állami Számvevőszék és más szervezetek bevonását.

Ez azért fontos a számukra, mert a január 16-tól hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint nem csak a 12 százalékos adó sújtja őket. Amenynyiben ugyanis a tb gyógyszertámogatásának kiáramlása egy adott hónapban meghaladja az előirányzat időarányos részét, úgy az orvosságot forgalomba hozó társaságnak további adót kell fizetnie, ez az úgynevezett sávos befizetési előleg. Az OEP a cégek kettős adóztatásával, az olcsóbb készítmények alkalmazásával, a tb-támogatási kulcsok csökkentésével tarthatja csak be az idei büdzsét.

Ám a törvény nem egyértelmű, már a befizetési kötelezettség megnevezése körül is vita alakult ki az egészségügyi és a pénzügyi tárca között, a polémia végére a PM tett pontot: adóként kell átutalni a pénzt minden hónap 20-ig, az APEH honlapján megtalálható költségvetési számlaszámra.

Galibát okozott, hogy 35-45 százalékuknak nincs hazánkban bejegyzett képviselete, így az OEP hiába juttatta el a külföldi anyacégeknek a forgalmi adatokat, rájuk nem vonatkozhatnak a magyar adószabályok – vallják. Mivel törvénymódosításra csak ősszel kerülhet sor, ezt a dilemmát a PM azzal a javaslatával oldotta meg, hogy bízzanak meg ezek a gyógyszercégek hazai pénzügyi képviselőt az adózás lebonyolításával. Ez azonban nem transzparens, így az itthoni székhelyű, képviselettel rendelkező gyártók és forgalmazók attól tartanak: a szem előtt lévőktől szedik majd be az adót. Gyanújukat az is táplálhatja, hogy nem kaptak választ arra: hány cég és mekkora összeget fizetett be a januári forgalma után.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.