Egy százalék: a költségvetést gazdagítják az adózó hibái


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 21-ig még nem késő dönteni arról, melyik civil szervezetnek ajánlják fel adójuk egy százalékát az adózók.

Bár a tendencia javul, sokan még mindig nem használják ki ezt a lehetőséget, vagy rosszul töltik ki az ide kapcsolódó nyilatkozatokat – emiatt tavaly ötmilliárd forinttal kevesebb pénz került a civilekhez.

A magyar adózók 2006-ban nagyjából 13 milliárd forintról nyilatkozhattak az egy százalékkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ennyi pénz juthatott volna a civil szférába, ha megfelelően rendelkeznek az érintettek az adójuk egy százalékáról. Ezzel szemben csaknem 5 milliárd forint a költségvetésben maradt, mert sokan még mindig nem, vagy rosszul töltik ki az ehhez szükséges nyilatkozatokat – mondta a Független Hírügynökségnek Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány igazgató-helyettese.

Általában nagyjából az adózók fele nyilatkozik, de sokan hibáznak. Érdemes odafigyelni arra, hogy elég a kiválasztott civil szervezet adószámát feltüntetni, mert ha véletlenül elírják a nevét, akkor érvénytelen lesz a nyilatkozat. Szintén fontos, hogy a borítékon szerepeljen az egy százalékot felajánló adózó neve, címe és adóazonosító jele, illetve ha a munkáltatónak adja oda a nyilatkozatot, akkor egy átfolyó aláírás legyen a borítékon a leragasztásnál.

A NIOK Alapítvány honlapján, a www.nonprofit.hu oldalon körülbelül 8000 szervezet részletes adatai között lehet böngészni, és megtalálható az egy százalék felajánlásához szükséges nyilatkozat is.

Forrás: Hírszerző


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.