Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói: további információk a szüneteltetés időszakáról

Cikksorozatunk aktuális részében a szünetelés időszakában felmerülő eljárási kérdésekkel foglalkozunk, valamint kitérünk néhány, az adózáshoz csak közvetve kapcsolódó, egyéb gyakorlati kérdésre is.

Eljárási kérdések

Cikksorozatunk előző részében volt már szó arról, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)kimondja: a tevékenység szüneteltetésének időszakában az egyéni vállalkozókmentesülnek a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó adókötelezettségek alól, az általános forgalmi adóval kapcsolatosan felmerülő kötelezettségek kivételével.

A szünetelésnek azonban kevésbé kedvező eljárásjogi hatása is van. Az Art. ugyanis arról is rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó a szünetelés időtartamára (szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakra) vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti.

Ha tehát például az egyéni vállalkozónak túlfizetése van a NAV-nál, és szeretné azt visszakapni az adóhatóságtól, még a szüneteltetés bejelentését megelőzően célszerű benyújtania a ’17 (2020-ban 2017) jelű nyomtatványon a kérelmét, mivel ellenkező esetben meg kell várnia a túlfizetés visszakérésével a szünetelés végét. A szüneteltetés időszakában benyújtott kérelmet az adóhatóság el fogja utasítani. A kérdésnek nemcsak likviditási szempontból lehet jelentősége: régebb óta fennálló túlfizetés akár el is évülhet a szüneteltetés időszakában, ekkor pedig a szüneteltetés után sem fogja tudni már kikérni az összeget a vállalkozó.

Az általános forgalmi adó kapcsán a szüneteltetés időszaka összetett képet mutat. Előző cikkünkben már említettük, hogy az egyéni vállalkozó nullásan nem köteles bevallást benyújtani, ha viszont adókötelezettsége keletkezik, be kell adnia a ’65-öst. Visszaigénylésre azonban nincs lehetőség a szünetelés időszakában. Ez nem jelenti azt, hogy maga a levonási jog ne keletkezhetne meg ekkor, például egy pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól a szünetelést megelőzően beszerzett, de már a szünetelés időtartama alatt kifizetett termék esetén. Az is előfordulhat, hogy a levonási jog már a szünetelés kezdetét megelőzően megnyílt, de azzal nem tudott élni az egyéni vállalkozó, mivel a számlát – ami a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele – csak a szüneteltetés időszakában kapta kézhez. A levonási jogra nézve az Art. nem tartalmaz – nem is tartalmazhat – korlátozást a tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódóan; mindazonáltal visszaigényelni csak a szüneteltetést követően fogja tudni az áfát a vállalkozó.

Jó tudni, hogy az adóhatósági gyakorlat szerint a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában nem kötelezett elektronikus ügyintézésre illetve kapcsolattartásra. Ezen értelmezés jogszabályi hátterét egyrészről az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec tv.), másrészről az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) adja.

Az Eüsztv. 3. § (1) bekezdése értelmében az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze. A 9. § (1) bekezdés a) pontjának aa) pontja az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetek esetében az elektronikus ügyintézést kötelezettségként írja elő. Az 1. § 23. pontja szerint az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezeta polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.)meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány. A Pp. 7. § (1) bekezdés 6. pontja a gazdálkodó szervezetek közé sorolja egyebek közt az egyéni vállalkozót.

Az Evec tv. 18. § (3) bekezdésének cikksorozatunkban már többször említett rendelkezése értelmében a szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet.

A fentiek következtében az egyéni vállalkozás a szüneteltetés időszakában vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személynek minősül, akinek a számára az elektronikus kommunikáció nem kötelező, csak választható lehetőség. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó tehát jogosult az elektronikus kapcsolattartási forma megválasztására vonatkozó jognyilatkozatot (Eüsztv. 22. §) tenni, tehát akár a papíralapú kapcsolattartás mellett is dönthet. Természetesen ekkor sem intézhet azonban papíralapon olyan ügyet, amit természetes személy is csak elektronikusan intézhet, például a tevékenység szünetelés utáni folytatását csak elektronikusan jelentheti be.

Székhelyváltozás bejelentése

Korábban említettük, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységének szünetelése alatt kizárólag a székhelyének változását jelentheti be a nyilvántartást vezető szervnek. Jó tudni, hogy a webes ügysegéd felületén közzétett tájékoztatás értelmében 2020. március 3. napjától az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt a székhelyadatban bekövetkezett változás – a korábbi, e-Papír alkalmazáson keresztül történő bejelentés helyett – kizárólag a személyes ügyintézési felületen keresztül jelenthető be. Szünetelő egyéni vállalkozó esetében az ügyintézési felületen található a „Szünetelő egyéni vállalkozó székhelyadat változásának bejelentése” menüpontot kiválasztva tehető meg a bejelentés.

Pénztárgép éves felülvizsgálata

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: PTG rendelet) előírása értelmében a pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. A felülvizsgálat része a szervizes helyszíni vizsgálat, amit a pénztárgép üzembe helyezését követő 1 éven belül, ezt követően mindig a legutóbbi éves szervizelést követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.

Amint arról cikksorozatunk első részében már szó volt, hosszabb szüneteltetés esetén arra is oda kell figyelni, hogy az online pénztárgépet üzemeltető vállalkozók kötelesek bejelenteni a NAV felé a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését. A PTG rendelet az éves felülvizsgálat határidejére vonatkozóan nem tartalmaz kivételszabályt arra az esetre sem, ha az üzemeltető szünetelteti a pénztárgép használatát. Mindazonáltal az adóhatóság honlapján 2020. január 30-án megjelent tájékoztató szerint ha az 1 éves határidő vége olyan időszakra esik, amikor az üzemeltető szüneteltetia pénztárgép használatát, akkor legkésőbb a pénztárgép – szüneteltetés befejezését követő – újbóli használatba vételekor haladéktalanul el kell végeztetni az éves szervizes felülvizsgálatot. Nem kifogásolható tehát, ha az egyéni vállalkozó csak a tevékenység továbbfolytatásakor végezteti el a szüneteltetés időszakában esedékessé vált felülvizsgálatot, akkor azonban késedelem nélkül meg kell ezt tennie.

Cégalapítás

Az egyéni vállalkozó alapíthat egyéni céget, illetve az Evec tv. tavaly nyári módosítása azt is lehetővé tette, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából speciális módon, egyéni vállalkozói jogviszonyának megszüntetése mellett olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amelyre vonatkozóan mind vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlási szabályokat állapított meg a jogalkotó.

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó azonban a szüneteltetés időtartama alatt nem alapíthat sem egyéni céget, sem korlátolt felelősségű társaságot. Ha tehát ilyen terveink vannak, először be kell jelentenünk a tevékenység továbbfolytatását, és ezt követően kerülhet sor az egyéni cég létrehozására vagy a gazdálkodó tevékenység egyszemélyes gazdasági társasági formában történő továbbfolytatására.


Kapcsolódó cikkek: