Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eredeti kormányjavaslatban szereplőnél 44 milliárd forinttal kevesebb folyhat be jövőre a pénzügyi tranzakciós illetékből, a munkáltatói tehercsökkentés miatt pedig 130 milliárd forinttal kisebb lesz az állam bevétele a szociális hozzájárulási adóból. Az akcióterv fedezete a gazdaság fehéredése és élénkülése, valamint az IMF-egyezség nyomán csökkenő kamatkiadás lehet.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés csütörtökön a parlamenti szakbizottság javaslatára módosította, majd a képviselők 252 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadták el a sarokszámokat. A költségvetés a bruttó hazai termék 1,6 százalékos növekedésével számol, míg az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.
A változtatásokkal a parlament átvezette a javaslaton a munkahelyvédelmi akcióterv hatásait. Az indoklás szerint az akcióterv az eredményszemléletű egyenleget 300 milliárd, a pénzforgalmi szemléletűt 280 milliárd forinttal rontaná, amit azonban a kedvező makrogazdasági hatások, illetve a közszférában a foglalkoztatás költségcsökkenése kompenzálhat.
A költségvetési tervezet bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási, forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával – emelte ki a tárca.
A szociális hozzájárulási adóból várhatóan a tervezettnél 130 milliárd forinttal kevesebb folyik be jövőre, miután a 25 éven aluli, az 55 éven felüli és a szakképzetlen munkavállalók foglalkoztatásának terhei a havi százezer forint alatti jövedelemsávban 28,5 százalékról 14 százalékra csökkennek, a gyesről visszatérők és a tartós munkanélküliség után elhelyezkedők foglalkoztatása pedig az első két évben tehermentes lesz.
Ugyanakkor e kedvezményeket a költségvetési szervek is élvezik, a többletforrást – harmincmilliárd forintot – pedig befizetik a büdzsébe.
A kisadózók tételes adója kiváltja az új adónemet választó, hatmillió forint árbevételű vállalkozók szociálisadó-, járulék-, személyijövedelemadó- és társaságiadó-terheit, és ezzel a várakozások szerint 77 milliárd forint bevételkiesést okoz, valamint további 48 milliárdost azzal, hogy kedvezőbb alternatívát kínál az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozóknak. A tételes adóból ugyanakkor 74,3 milliárdra számítanak, az pedig az áfabevételt növeli, hogy az eva alól átlépő vállalkozások számlái után forgalmi adó nem igényelhető vissza.
Az új kisvállalati adóból 214,5 milliárd forint folyhat be. Ez a legfeljebb 25 embert foglalkoztató cégeknél kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót, így összesen 307,5 milliárd kieséssel jár.
A dohánytermékek, az alkoholos italok és autógáz-üzemanyag jövedéki adójának emelése miatt azokból a korábban vártnál csaknem 49 milliárddal, a népegészségügyi termékadóból pedig 2,8 milliárddal több érkezhet a költségvetésbe, ezt az egészségügyi dolgozók bérének emelésére fordítják.
Az elfogadott bizottsági javaslat indoklása szerint a munkahelyvédelmi akcióterv növelheti a foglakoztatást, a béreket, élénkítheti a fogyasztást és segítheti a vállalkozások jövedelmezőségét, a kedvező makrogazdasági hatások pedig csaknem 40 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét. Szintén az indoklásból derül ki, hogy a gazdaság kifehérítése érdekében tett lépésektől, az adóbeszedés hatékonyságának javításától összesen 162,6 milliárd forint többletet várnak.
A pénzügyi tranzakciós illetékből az indítvány a korábban prognosztizált 283 milliárd helyett 239 milliárd forinttal számol, ebből 123 milliárd a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész az államkincstár és a jegybank befizetéseiből érkezhet.
A kormány emellett arra számít, hogy az IMF/EU-tárgyalások sikeres lezárása miatt kedvezőbbek lesznek a hozamok, így százmilliárd forinttal csökkennek a kamatkiadások.
Az Állami Számvevőszék a javaslat értékelésében tarthatónak nevezte a 2,2 százalékos hiánycélt a bruttó hazai termék tervezett (1,6 százalékos) növekedése mellett. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a büdzsé bevételi kockázataira, és megjegyezte, hogy az adóbevételeknek csak 58 százaléka megalapozott, 30 százaléka viszont nem alátámasztott.
A Költségvetési Tanács is a növekedési kockázatokra figyelmeztetett és alternatív makrogazdasági prognózis elkészítését, valamint az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelését javasolta. A kormány ennek megfelelően ötvenről százmilliárdra emelte az előirányzatot.
(forrás: MTI/Adó Online)
