Energiahatékonysági célú beruházás, felújítás adókedvezménye – számítási példa

Cikkünk célja, hogy gyakorlati szempontú segítséget nyújtson a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. § szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének alkalmazásánál.

A paragrafus (1) bekezdése szerint az adókedvezmény energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén vehető igénybe

• a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben, vagy adózói döntés alapján
• a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében,

továbbá az azt követő öt adóévben.

Az alábbi táblázat tartalmazza a maximálisan igénybevehető adókedvezmény mértékét [Tao. tv. 22/E. § (2)-(3) bekezdések].

Az adókedvezmény összegének meghatározásakor tehát a beruházás elszámolható költségén kívül figyelemmel kell lenni a beruházás helyszínére, valamint a kis-, és középvállalkozási státuszra is, azzal, hogy a 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű felső határt is be kell tartani.

Az alábbi táblázat tartalmazza az adókedvezmény alkalmazásában elszámolható költségeket [Tao. tv. 22/E. § (4) bekezdés].

Az 1. esetben tehát a bekerülési érték alapján történik az elszámolható költségek meghatározása, míg a 2. esetben nevesített módszer (különbözeti módszer) kisegítő jellegű, amely akkor alkalmazható, ha az előző módszer szerint nem határozhatóak meg a költségek.

Tegyük fel, hogy az adózó egy korábbi haszongépjárművét egy energiahatékonyabb elektromos modellre cseréli. [Megjegyzés: a Tao. tv. 22/E. § (8) bekezdés f) pontja alapján az adókedvezmény személygépkocsi-beszerzésre – kivéve a nagy rakodóterű személygépkocsit –2020. december 27-től nem vehető igénybe.] Ilyenkor gyakran merül fel kérdésként, hogy az újonnan beszerzett jármű teljes bekerülési értéke képezi-e az adókedvezmény alapját, vagy a különbözeti módszer szerint határozandó meg az elszámolható költség mértéke.

Hangsúlyozni kell, hogy a teljes bekerülési értéken alapuló költségelszámolás akkor fordulhat elő, ha egy komplex beruházás keretében a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke külön kimutatható. Abban az esetben ugyanakkor, ha az adózó egy gépjárművet szerez be, elmondható, hogy

• a beszerzés általában nem egy komplex beruházás (összberuházás) részeként, hanem önálló beruházásként történik meg, illetve
• a beszerzés jellemzően nem kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgálja (hiszen egy tehergépjármű rendeltetése elsősorban az áru szállítása), továbbá
• a járműbeszerzés azért sem tekinthető kizárólag energiahatékonysági célú beruházásnak, mivel nem a jármű egészére igaz az, hogy kizárólag energiahatékonyságú célokat szolgál, hanem csupán a korszerűbb motorra, amelynek értéke azonban külön beruházásként nem mutatható ki).

Ennek okán a példa szerinti esetben az elszámolható költség a különbözeti módszer szerint határozható meg, vagyis nem a teljes beszerzési árat kell figyelembe venni, hanem azon többletköltséget, amely egy olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz/felújításhoz viszonyítva merülne fel, amelyet az adózó adókedvezmény és más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

Az energiahatékonysági beruházás/felújítás adókedvezménye európai uniós állami támogatási szempontból az általános csoportmentességi rendelet – a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet – alapján nyújtható támogatásnak minősül a Tao. tv. 30/F. § alapján. Ezen uniós szabályozással összhangban az adókedvezmény maximumának meghatározása során az adott beruházáshoz igényelt összes állami támogatással csökkentett összeget kell figyelembe venni. Tehát, ha vissza nem térítendő állami támogatás felhasználásával  szerzi be az adózó az érintett eszközt, akkor a vissza nem térítendő támogatás és a társaságiadó-kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségnek az adózóra vonatkozó támogatási intenzitással számított értékét és a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Példa:

A társasági adó alanya egy 14 millió forintba kerülő elektromos teherszállító járművet vásárol, az alternatívaként figyelembe veendő benzines jármű 8 millió forintba kerül. A vállalkozás a gépjárműre 1 millió forint összegű állami támogatást vesz igénybe. Az elszámolható költséget a különbözeti módszerrel kell meghatározni, amely 6 millió forint lesz (14-8=6). A példa szerinti adózó egy budapesti kisvállalkozás, amelynél a támogatási intenzitás mértéke 50 százalék (30 + 20). A vállalkozás tehát összesen a 6 millió forint elszámolható költség 50 százalékáig vehet igénybe bármilyen állami támogatást, azaz a felső korlátja 3 millió forint. Mivel a társaság a járműbeszerzéshez 1 millió forint összegű állami támogatást kapott, ezért a társaságiadó-kedvezményi kerete összesen 2 millió forint (de legfeljebb a társasági adó 70 százalékáig érvényesíthető az adókedvezmény).