Fontos kúriai ítélet a transzferárazásról

Az adózók sokszor formális kötelezettségnek tekintik a transzferár-nyilvántartás elkészítését. Van, amikor az adózó helytelenül állapítja meg a szokásos piaci árat, ártartományt, így a helyes szokásos piaci ár, ártartomány meghatározásának kötelezettsége az adóhatóságra „száll át”, mellyel szemben az adózónak ellenbizonyítási lehetősége van. Az ellenbizonyítás azonban kizárólag a vitatott, adóhatóság által el nem fogadott kérdések tekintetében van, ellenkező esetben a transzferár-nyilvántartási kötelezettség előírása valóban formális, adminisztratív teendővé válna.

A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.V.35.418/2009/4. számú ítéletében a formális kötelezettséget elvetette, valamint rámutatott arra, hogy a nyilvántartások hiánya vagy nem megfelelő tartalma a költségvetési, adózási érdekeket különösen sértő mulasztásnak minősül, és ez alátámasztja a kiszabható bírság felső határának az egyéb mulasztáshoz képest különösen magas összegben történő meghatározását is. A transzferár-nyilvántartást a társaságiadó-bevallás napjáig el kell készíteni, azonban az adózók ezzel gyakran adósok maradnak. Ha pl. ellenőrzés alá kerül egy kapcsolt v…

A kapcsolt vállalkozások közötti ár alkalmazásával összefüggésben igen sok jogszabályra kell tekintettel lenni, értelmezni, így a Ptk., az Art., a Számv. tv., a Tao tv. rendelkezéseit, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet (a továbbiakban: NGM rendelet), a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Kkv.), az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. ( XII.28) Korm.rendeletet, az OECD-irányelvek rendelkezéseit kell vizsgálni, valamint nem szabad a kapcsolt minőséget figyelmen kívül hagyni a helyi iparűzési adó, az általános forgalmi adó, valamint az illetékek meghatározásánál sem.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszereit a Tao tv. 18. § (2) bekezdése tartalmazza, igen szűkszavúan. A Tao tv. 31. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Tao tv. az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelemb…

Az ügy tényállása: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a vizsgált évek tekintetében valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Az elsőfokú adóhatóság határozatával adózó terhére innovációs járulék adónemben 6 millió Ft., társasági adó adónemben 58,5 millió Ft, összesen 64,5 millió Ft teljes egészében adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely után 29,3 millió Ft adóbírságot szabott ki, és felszámított 9,3 millió Ft késedelmi pótlékot is. A vizsgálat során megállapította, hogy az osztrák adóhatóság 2006-2007. évekre a S. GmbH.-nál (továbbiakban: osztrák anyavállalat) adóellenőrzést folytatott le, amelyben megállapította, hogy az anyavállalat által végzett kutatási-fejlesztési tevékenység eredményének ingyenes átadása a cégcsoporthoz tartozó cseh és magyar illetőségű vállalatok részére nem megfelelő, azt az anyavállalatnak ki kell számlázni a vállalatai felé. Az osztrák anyavállalat, a cseh vállalat és a adózó között 2011. január 1. napján „Kutatási és Fejle…