Ha megbukik a vállalkozások szolidaritási adója is, mit csinál a PM?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

˝Valószínűnek nem gondolt eset˝-nek minősítette a portfolio.hu kérdésére Veres János azt a feltételezést, hogy az Alkotmánybíróság (AB) egy már megérkezett beadvány alapján a vállalkozásokra vonatkozó 4%-os szolidaritási adót is megsemmisítheti. Kérdésünk másik része arra vonatkozott, hogy az elvárt adó kiesésének ma megismert ˝pótlási módszerét˝ alkalmazná-e a kormány akkor, ha az AB mégis a büdzsé számára kedvezőtlen döntést hozna (várhatóan a következő hónapokban).

A mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter utóbbira úgy reagált, hogy ezzel a kérdéssel a mai ülésen nem foglalkozott a kabinet. Hozzátette azonban, hogy a kormány eltökélt a konvergenciaprogramban lefektetett hiánypálya tartásában. Amint korábban már beszámoltunk róla, a vállalkozások szolidaritási adója még a megsemmisített elvárt adónál is nagyobb bevételi tételt (kb. 150 mrd Ft-ot) jelent az idei költségvetésben.

Mint ismert: az elvárt adó miatt kieső mintegy 60 milliárd forintos bevétel ˝pótlását˝ két módon oldja meg a kormány: egyrészt az első félévi kieső bevételt (30 mrd Ft-ot) a központi egyensúlyi tartalék zárolásával kezel (ennyi pénz nem költhető el onnan), másrészt július elsejétől valamilyen új adóterhet tervez bevezetni, melynek bevételi hatása szintén 30 milliárd forint lenne.

Forrás: Portfólió


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?