Hétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat tizenegy ember ellen Pécsen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fiktív cégláncolat létrehozása és több mint hétszázmillió forintos adócsalás ügyében emelt vádat a Baranya Vármegyei Főügyészség.

A főügyészség közleményében azt írta: egy pécsi cég két vezetője ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, míg a beszámlázó cégek vezetői ellen bűnsegédlet miatt emeltek vádat.

A gépalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó pécsi cég alacsony értéken beszerzett áruból szakmunkával nagyértékű gépeket állított elő, ezáltal jelentős áfafizetési kötelezettsége keletkezett. A cég két vezetője 2014-ben vegyiáru-kereskedelemmel bővítette a vállalkozás tevékenységi körét, és fiktív cégláncolatot hozott létre, hogy az így beszerzett fiktív költségszámlákkal csökkentse a társaság adófizetési kötelezettségét.

A vállalkozás – papíron – a vegyiárut magyarországi gazdasági partnerektől szerezte be, és külföldi, az Európai Unióban székhellyel rendelkező partnereknek értékesítette. A cégnek a valóságban gazdasági szempontból semmilyen szerepe nem volt, a láncolatban csak névlegesen vett részt a fizetendő adó csökkentéséért. Négy cég állított ki fiktív számlákat a társaságnak 2014 és 2017 között, ezek segítségével a két cégvezető összesen 703 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek – olvasható a vádhatóság közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. március 30.

Adócsalás – mikor visszaélésszerű a jogalkalmazás?

Az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez az eset áll fenn, ha maga az adóalany követ el csalást, ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy beszerzésével héa-csalást megvalósító ügyletben vesz részt. Az adóhatóság kötelezettsége az adózói tudattartalom feltárása és bizonyítása. A továbbiakban egy Kúria által hozott döntést mutatunk be.