Hitelezői igények bejelentése végelszámolást követő felszámolási eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végelszámolási eljárásban előterjesztett hitelezői igényt a felszámolási eljárásban ismét elő kell terjeszteni – áll a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának május 29-én közzétett jogegységi határozatában.

Ezzel a határozattal nem tartja fenn egy korábbi eseti döntésben közzétett álláspontját a Legfelsőbb Bíróság. A 2/2008. számú polgári jogegységi határozat szerint a végelszámolási eljárásban előterjesztett hitelezői igényt ismét elő kell terjeszteni, ha az eljárás felszámolási eljárássá alakul, azaz a végelszámolási eljárásban bebizonyosodik a cég fizetőképtelensége.

A jogegységi tanács abból indult ki, hogy a csődtörvény szerint hitelező az lehet, akit a felszámoló ilyenként nyilvántartásba vett. A pénzkövetelésnek a végelszámolási eljárásban hitelezői igényként történt bejelentése nem mentesíti a hitelezőt pénzkövetelésének a felszámolási eljárásban előírt szabályok szerinti bejelentése alól. Mindebből pedig az következik, hogy a végelszámolási eljárásban bejelentett hitelezői követelés jogosultját a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelő külön igénybejelentés nélkül nem lehet hitelezőnek minősíteni és igényét nyilvántartásba venni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?