Hoz-e fellendülést a bérlakáspiacon a tőzsdeelnök javaslata?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adómentesen fialtatnák a lakáseladásból befolyó pénzt.

Az ingatlanpiac és a tőkepiac közötti átjárás ösztönzése adókedvezményekkel jó kezdeményezés lehet, ha az a lakásbérleti piac megerősödését hozza magával – állítják szakértők. A témáról múlt héten folytatott egyeztetést Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a Pénzügyminisztériumban, ahol a tárca vezetőin kívül jelen voltak a biztosítási szakma és a befektetési szolgáltatók képviselői is. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter úgy látja: ha a befektetők figyelmét felkelti a konstrukció, százezres lakásállomány esetében a lakásbérlethez kapcsolódó adóval az állam annyi bevételt érhet el, ami kompenzálja az ingatlanértékesítésnél kieső összeget.

A javaslattevők szerint az ingatlanok eladóit az adózási környezet szinte belekényszeríti újabb ingatlan vásárlásába. Érvelésük szerint erre is visszavezethető, hogy míg tőzsdei részvényeket 200 milliárd forint értékben tulajdonol a lakosság, ingatlanokban 20 ezer milliárd forint (vagyis az éves bruttó hazai termék durván négyötöde) fekszik lakossági megtakarításként. A konstrukció lényege, hogy az ingatlaneladásból befolyó összeget hosszú távú értékpapír-piaci befektetésbe helyezik, amihez adókedvezmények, -mentességek kapcsolódnának.

A magyarok ragaszkodnak a lakásukhoz, az ingatlan lenne az utolsó vagyonelem, amitől megválnának, így nem valószínű, hogy tömegesen értékesítenék otthonukat azért, hogy az így felszabaduló pénzt értékpapírba fektethessék – kommentálta lapunknak az elképzelést Murányi Ákos, a Duna House Kft. vezető elemzője. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy mióta a lakáshitelek törlesztőrészlete nagyjából megegyezik a bérlakások havi díjával, mindenki inkább saját otthont vásárol magának, a bérlakáspiacot pedig évek óta a túlkínálat jellemzi. Murányi szerint ezzel a lehetőséggel legfeljebb azok élnének, akik lakást nemcsak használatra, hanem befektetési céllal is vásárolnak, hiszen így gyorsabb megtérülést érhetnek el. A lakást befektetésként vevők aránya azonban elenyésző az otthonteremtési szándékkal vásárlókhoz képest.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg vizsgálják a javaslatot.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?