Így használja az ideiglenes biztosítási intézkedést a NAV


Távol-keleti ruházati termékekkel kereskedő cégek ellenőrzése során úgy tűnt, hogy a kereskedőknek számlázó partnerek nem voltak valódi gazdálkodók, ennek ellenére a NAV biztosítani tudta az elvárt áfabevételeket – derül ki a NAV Hajdú-Bihar vármegyei igazgatósága közleményéből.

Mint írták, a NAV munkatársai az egyik esetben jogkövetési vizsgálatban igyekeztek feltárni egy ruházati áruház működését. Ennek során többek között az is kiderült, hogy az áruház működtetését és az alkalmazottakat 2023 elejétől átvette egy cég a korábbi tulajdonostól, de az online számla adatai szerint az áruháznak számlázó partnerek zöme nem változott.

Az adóhatósági rendszerek adatai szerint ezeknek a partnercégeknek nem voltak árubeszerzési forrásaik, adókötelezettségeiket nem teljesítették, a személyi összefonódások pedig azonos érdekkörre utaltak – közölte a NAV.

Az adóhivatal munkatársai az áfabevallás határidejéig nyomon követték az áruházat üzemeltető cégnek számlázók tevékenységét, és az online pénztárgépekből érkező eladási adatokat. Az ellenőröknek konkrét információik voltak arról, hogy a vizsgált negyedévre mennyi áfát kellett volna fizetnie az áruházat működtető kft.-nek, azaz milyen adatokkal kellett volna beérkeznie az áfabevallásnak – ismertették.

Tekintettel arra, hogy az adó befizetése kétséges volt, a vizsgálat megkezdésekor máris úgynevezett ideiglenes biztosítási intézkedéssel garantálták a költségvetést megillető 21 millió forint beszedését – tették hozzá.

Ezt követően zárolták az adózó bankszámláit, és árukészlete lefoglalását is megkezdték, ennek hatására a társaság másnap 14 millió forintot utalt a kincstári számlára, a fennmaradó összeget pedig készpénzben fizette ki.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, a vármegye ruházati kiskereskedelmi cégeinek célzott szűrése után egy másik vállalkozásnál is feltűnt az online számla adataiban, hogy olyan cégektől származnak a befogadott számlák, amelyek nem valódi kereskedők, hiszen ahhoz nincsenek sem alkalmazottaik, sem eszközeik. Az online számla rendszerben ugyan szolgáltattak adatot, többségük azonban bevallási és adófizetési kötelezettségeit nem teljesítette – közölte a NAV.

A számlákat befogadó cég 21 millió forinti áfát helyezett levonásba. Az adóellenőrzés ebben az esetben is hasonlóan indult, a megtérülés kétségei miatt a NAV ideiglenes biztosítási intézkedéssel 23 millió forint értékű vagyont – tárgyi eszközöket és az árukészletet – foglalt le.

Az adózó másnap a helyszínen átadott hárommillió forint készpénzt, és bankszámlájáról a NAV végrehajtói letéti számlájára is átutalt ugyanennyit, harmadnap pedig a NAV hivatali helyiségében újabb 12 millió forintot fizetett meg, a maradék megfizetését pedig 30 napos határidővel vállalta – írta közleményében a NAV.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?