Indul a NAV 3.0 interfész specifikáció – árfolyammezővel kapcsolatos tudnivalók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007 évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 4. pontjának 2021. január 4-étől hatályos rendelkezése alapján kötelező lesz a devizában kiállított számlák árfolyamáról adatot szolgáltatni az adóhatóság felé. Ezzel a módosítással megteremtődik az összhang a NAV onlineszámla interfész specifikáció és az áfa törvény között, ugyanis az interfész specifikáció szerint ezt eddig is jelenteni kellett, jogszabályi rendelkezés hiányában is (a számlán azonban továbbra sem kötelező tartalmi elem az árfolyam). Jelen cikkünkben azt elemeztük, hogy ennek milyen hatása lesz arra, hogy 2021-től már adatot kell szolgáltatni a magánszemélyek és a közösségi adóalanyok felé kiállított számlákról is.

Először is fontos feltenni azt a kérdést, hogy az Áfa törvény 80. és 80/A §-ai mely esetekben írják elő a külföldi pénznemben kifejezett ügyletek vonatkozásában a választott árfolyam használatát? Alapvetően az árfolyam használata olyan belföldi teljesítésű termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, ahol van áthárított áfa és ennélfogva jogosan gondolhatnánk, hogy csak az imént említett ügyletekről kiállított számla esetében szükséges az árfolyamról a NAV felé adatot szolgáltatni. 2021-től azonban változik a helyzet.

E tekintetben azt gondolom, hogy a NAV onlineszámla 3.0 interfész specifikáció teszi fel az i-re a pontot, ugyanis az általános jelleggel mondja ki, hogy számláknál kötelező az árfolyam adatszolgáltatása (lásd 99. oldal). E szerint

99. oldal: „A számláról vagy módosító okiratról történő adatszolgáltatáskor minden esetben meg kell adni a használt pénznemet (currencyCode) és az átváltási árfolyamot (exchangeRate)”

NAV számlaadat szolgáltatásUgyanakkor az árfolyam nem értelmezhető áfa szempontból a külföldi pénznemben kifejezett közösségi ügyletek esetében, mivel az árfolyam mező egy számított érték ezért, ahogy az interfész specifikáció 189 oldal 11) pontja fogalmaz megadható 0 értékű árfolyam (hasonlóan mint a forintos számláknál 1es érték).

189. oldal :„11) Az exchangeRate tagban a 3.0-tól kezdődően megadható 0 érték, mert azon devizás ügyleteknél, amelyek felszámított adót nem tartalmaznak az árfolyam nem számítható ki helyesen.”

A fentiek alapján tehát fontos változás, hogy 2021. január 4-től az adóhatóság minden számla és számlával egy tekintet alá eső okirat esetében várni fogja az adatszolgáltatást az árfolyamról függetlenül attól, hogy a számlán szerepel-e áthárított áfa vagy sem. Ennek következtében fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok mielőbb kezdjenek el foglalkozni ezzel az aprónak tűnő, ám informatikai szempontból jelentősnek mondható árfolyammező beállítással a közösségen belüli termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállítandó számlák vonatkozásában is annak érdekében, hogy 2021 január 04-re felkészültek legyenek a hatályba lépő változásokra.

A cikk szerzője Dr. Pályi Zoltán, az Ecovis Tax Solution partnere. Az Ecovis az Adó Online szakmai partnere. További blogbejegyzések: Ecovis Tax Blog.

NAV számlaadat szolgáltatás


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]