Javaslatok a banki szolgáltatások fejlesztéséhez – elkészítette jelentését a szakértői bizottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pozitív adólista felállítása, alap-bankszámla bevezetése, bankszámla-átirányítás lehetőségének megteremtése – egyebek mellett ezeket javasolja a Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság, amely tavaly év végén fejezte be munkáját. Jelentését már elküldte a kormánynak, a bankszövetségnek, a pénzügyi felügyeletnek és a Gazdasági Versenyhivatalnak. Egyelőre bizonytalan, hogy megvalósítják-e a javaslatokat, és ha igen, mikortól.

A kormány ősszel döntött a szakértői bizottság felállításáról, másik kettőével együtt. Az öttagú testület elnöke Várhegyi Éva, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az volt a feladatuk, hogy az itthoni és nemzetközi tapasztalatok alapján készítsenek javaslatokat ahhoz, hogyan lehet javítani a bankok lakossági szolgáltatásain, és mit tehet ennek érdekében a kormány.

Jelentésükben 18 pontban foglalták össze javaslataikat. Az egyik szerint érdemes lenne itthon megteremteni a törvényi és technikai feltételeket ahhoz, hogy az ügyfelek átirányíthassák számlaszámukat, ha bankot váltanak. Ez a gyakorlatban nem a konkrét számlaszám hordozhatóságát jelentené, mert a szakértők szerint ezt nem lehet megoldani. Az átirányításhoz központi adatbázist kellene létrehozni, és az ügyfélnek azért lenne kényelmes, mert mindent a bank intézne, neki csak a kérelmet kellene benyújtania – mondta a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Várhegyi Éva, a bizottság elnöke.

A pozitív adóslista a szakértők elképzelése szerint nem önkéntes alapon működne. Vagyis csak akkor lenne értelme, ha minden bank minden időben fizető ügyfelel rajta lenne.

A szakértői bizottság javasolta még, hogy a kormány és a bankszövetség vizsgálja meg, érdemes-e itthon bevezetni úgynevezett alap-bankszámlákat. Az angoloknál és a franciáknál már működik ilyen rendszer, fő célja, hogy csekkek és sorbanállás helyett az emberek inkább bankszámlákkal intézzék ügyeiket. A terv lényege, hogy mindenkinek lenne legalább egy „lebutított” számlája, amelyhez tartozna egy „lebutított” kártya, ezekkel lehetne intézni a legfontosabb utalásokat. Igény szerint lehetne választani természetesen „fejlettebb” szolgáltatásokat is.

A testület javaslatait most véleményezik, egyelőre nincs konkrét határidő arra, meddig kell ezt befejezni. A kormány azután dönt az ügyben, ha már ismeri a szakmai szervezetek véleményét a bizottság felvetéseiről.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.