Kapcsolt vállalkozási viszony az ügyvezetés egyezőségére tekintettel (2. rész)

Az ügyvezetés egyezőségéről abban az esetben beszélhetünk, ha két vagy több jogi személyt ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként. Kibontunk minden részletet.

Cikksorozatunk második részében az ügyvezetés egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási viszonnyal foglalkozunk. A Tao. tv. 4. § 23. pont f) pontja alapján kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Az ügyvezetés egyezőségéről abban az esetben beszélhetünk, ha két vagy több jogi személyt ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként. Önálló ügyvezetésnél nem kell vizsgálni, hogy a tagok és képviselők között miként oszlanak meg az egyes feladatkörök; az önálló képviseleti jog magában hordozza a döntő befolyásgyakorlás meglétét. Ezen értelmezést támasztja alá a Kúria KGD2018.29. számon közzétett döntése is.

Az alábbiakban pontokba szedjük azokat a megállapításokat, amelyeket külön hangsúlyozni szükséges.

1. Az üzleti életben mind az önálló, mind az együttes képviseleti jog előfordul. Az azonos ügyvezetés általi kapcsoltság akkor valósul meg, ha az azonos ügyvezető mindkét társaságban önálló képviseleti joggal rendelkezik, vagyis jogosult önállóan dönteni. Két gazdasági társaság között nem áll fenn a Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpont szerinti kapcsoltsági viszony, amennyiben az egyikben vagy mindkettőben az ügyvezetők együttes képviseleti joggal rendelkeznek.

Például, az egyik korlátolt felelősségű társaságnak („A” kft.) egyedüli ügyvezetője a férj, míg a másik társaságban a férj együttes ügyvezetésre jogosult a feleségével együtt. Ebben az esetben nincs szó az ügyvezetés egyezőségén alapuló kapcsolt vállalkozási jogviszonyról. Abban az esetben beszélhetnénk kapcsoltsági jogviszonyról a Tao. tv. hivatkozott rendelkezése alapján, ha a férjnek mindkét társaságban önálló képviseleti joga lenne, azaz a feleségétől függetlenül is lenne cégjegyzési joga.

Megjegyezzük, hogy ezen példánál természetesen fennállhat a kapcsolt vállalkozási viszony a Tao. tv. 4. § 23. pontjának más rendelkezése alapján. Ha például „A” és „B” kft-ben egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, a két társaságot kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, és harmadik személynek minősül a férj és a feleség (vagy bármely közeli hozzátartozójuk), ha „A” és „B” társaságban többségi befolyással rendelkeznek. (Az ún. harmadik személy többségi befolyására tekintettel létrejövő kapcsolt vállalkozási jogviszonyról cikksorozatunk következő részében foglalkozunk részletesebben).

2. Az ügyvezetés egyezősége abban az esetben is megállapítható, ha az ügyvezetést jogi személy látja el, azonban a valódi képviseletet ellátó természetes személyek azonosak.

Például, „A” kft. ügyvezetője „C” magánszemély, míg „B” kft. ügyvezetője „A” kft. A jogi személy ügyvezető kinevezésekor nevesítésre került a céges iratokban, hogy „A” kft. „C” magánszemélyt jelölte ki a személyesen eljáró képviselőjeként.

Mivel a vezető tisztségviselőknek személyesen eljárva kell döntéseket hozniuk, illetve a jogi személyt képviselniük [Ptk. 3:22. § (3) bekezdés], a törvény abból indul ki, hogy a vezető tisztségviselőnek e feladat ellátására alkalmas, természetes személynek kell lennie [Ptk. 3: 22. § (1) bekezdés]. Ha egyes jogi személy típusoknál megengedett, hogy jogi személy legyen a vezető tisztségviselő, akkor is ki kell jelölni azt a természetes személyt, aki személyesen eljárva a vezető tisztségviselői feladatokat teljesíteni tudja [Ptk. 3: 22. § (2) bekezdés]. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyekre is alkalmazni kell. Ennek értelmében, ha a létesítő okiratban önálló képviseleti joggal ruházták fel a jogi személyt ügyvezetőként, a kapcsolt vállalkozási viszony fennáll „A” és „B” kft. között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel, „C” magánszemély jogosultságai miatt.

3. Nincs olyan kitétel, mely szerint amennyiben az ügyvezetők különböző személyek, de egymásnak közeli hozzátartozói, akkor ezen tényre tekintettel, illetve bármiféle összesítéssel kellene a kapcsolt viszony fennállását minősíteni.

Például „A” kft-nek „C” magánszemély az önálló képviseletre jogosult ügyvezetője, aki a gazdasági társaságban 50 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezik (a másik 50%-os tulajdoni hányaddal és szavazati joggal „C” magánszemély élettársa rendelkezik). „B” kft-nek „D” magánszemély az egyedüli, szintén önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, aki „C” magánszemély lánya. „B” kft. tulajdonosai 50-50 százalékban „D” magánszemély és annak testvére, „E”.

Figyelembe véve, hogy nem ugyanaz a magánszemély az ügyvezető mindkét cégben, a Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpontja szerinti minősítés alapján nem állapítható meg a kapcsolt vállalkozási jogviszony.

„D” magánszemély és testvére „E” közeli hozzátartozók, emiatt mindketten többségi befolyással rendelkeznek „B” társaságban. Ugyanakkor a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján nem áll fenn a kapcsolt vállalkozási viszony „A” és „B” kft. között, mivel „C” magánszemély nem rendelkezik többségi befolyással „A” kft-ben (az élettársa nem minősül közeli hozzátartozónak, ezért a tulajdoni részesedését és szavazati jogát nem lehet hozzászámítani „C” magánszemélyéhez). Vagyis „C”, illetve annak gyermekei „D” és „E” nem tekinthetők harmadik személynek a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpont alkalmazásában, és ennek alapján sem minősül kapcsolt vállalkozásnak „A” és „B” kft.

4. Cikksorozatunk előző részében említettük, de e körben is szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy egyéni vállalkozó esetében nem értelmezhető az ügyvezetés fogalma, így kizárólag az ügyvezetésre tekintettel nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony az egyéni vállalkozó és a vezetése alatt álló gazdasági társaság között.

Például egy magánszemély egyéni vállalkozó, emellett önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője egy gazdasági társaságnak (de utóbbiban tulajdoni hányaddal és szavazati joggal nem rendelkezik.) Ebben az esetben az egyéni és a társas vállalkozás között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem állapítható meg a kapcsolt vállalkozási jogviszony.

Ugyanakkor amennyiben az egyéni vállalkozó az említett gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezne – például 50 %-ot meghaladó mértékű tulajdoni hányaddal, illetve szavazati részesedéssel –, a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpontja alapján fennállna a kapcsolt vállalkozási jogviszony.

Egy egyéni vállalkozó és egy jogi személy között az ügyvezetés egyezősége akkor sem értelmezhető, ha a jogi személy ügyvezetője közeli hozzátartozója az egyéni vállalkozónak. A Tao. tv. ugyanis az ügyvezetés egyezősége kapcsán a közeli hozzátartozói viszonyt nem tekinti relevánsnak, tényállási elemnek.