Kik kapják a legtöbb adókedvezményt?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Családtámogatásra, sportszervezetek finanszírozására és munkahelyvédelemre jut 2020-ban a legtöbb támogatás az adórendszeren keresztül. Az összes adókedvezmény több mint kétszerese az összes társasági adónak.
Jövőre az összes adókedvezmény várhatóan 1131 milliárd forint lesz – derül ki a kormány által benyújtott 2020. évi költségvetési törvényjavaslatból. Ez az összeg nagyjából az összes adóbevétel 6 százalékát teszi ki, és nagyságrendileg annyi, mint a jövedéki adóból származó bevétel, vagy éppen a társasági adóbevétel duplája.
Ha az adók típusa szerint nézzük a kedvezményeket, akkor a legtöbb könnyítést a bérterheken keresztül nyújtja az adóendszer. Személyi jövedelemadóból, járulékokból és szochóból vonható le az összes kedvezmény valamivel több mint a fele, a gazdálkodói befizetésekből (például társasági adóból) és a fogyasztást terhelő elvonásokból (jövedéki adóból és illetékekből) pedig egyaránt közel a negyede. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy ebben az összeállításban az általánosnál kisebb adókulcsú termékek (például az általános forgalmi adó esetében) nem szerepelnek, csupán a pontosan specifikált mentességek.
Tételenként vizsgálva egyértelműen kiderül, hogy a legjelentősebb könnyítést a családi adókedvezmény jelenti. Ennek részéként a személyi jövedelemadó, valamint a munkáltató által fizetett járulék egy gyermek után 10 000, két gyermek után 20 000, három gyerek után pedig 33 300 forinttal csökkenthető havonta és gyermekenként. Mindez összesen közel 350 milliárd forint támogatást jelent a munkajövedelemmel rendelkező gyermekes családok számára.
ábra: A legjelentősebb adókedvezmények éves költségvetési terhei (Milliárd Ft)
Forrás: MKOGY (előirányzatok)
A második legjelentősebb tétel 2020-ben a sportcélú adókedvezmény, amelynek lényege, hogy a társasági adójuk 70 százalékát különböző sportágakban tevékenykedő szervezeteknek utalhatják a vállalatok előre meghatározott célok finanszírozására. Mindezt ráadásul azzal is támogatja a kormány, hogy ezzel a megoldással az összesített adófizetési kötelezettség is csökkenthető, így ez a lehetőség mindent egybevetve jövőre várhatóan 127 milliárd forintnyi adókiesést jelent.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv (MAT) keretein belül jövőre 113 milliárd forintot költ a foglalkoztatás erősítésére a költségvetés. Az MNB számításai szerint az összeg közel kétharmadát teszi ki várhatóan a szakképzettséget nem igénylő és a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak után járó szochó kedvezmény, a többi pedig a munkapiacra lépő, illetve a munkapiacra visszatérő három vagy több gyermeket nevelő anyukák után érvényesíthető. Szintén a foglalkoztatás növelése volt a cél a nyugdíj melletti munkavállaláshoz kapcsolódó járulékkedvezmény 2019-es bevezetésének, ami jövőre várhatóan 78 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetés számára.
Jelentős a költségvetési hatása az illetékfizetéshez kapcsolódó kedvezményeknek is. Az öröklés, illetve a használt lakások vásárlásának illetékmentessége 48, illetve 35 milliárd forint forintjába kerül az adófizetőknek.
A legjelentősebb adókedvezmények területén egy igazán fontos változás várható jövőre. A kormány döntött ugyanis arról, hogy a 4 vagy annál több gyermekes édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó alól, ami a benyújtott költségvetési törvény szerint várhatóan 22 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket. A benyújtott 2020-as költségvetésben ugyanakkor már nem szerepel az előadó-művészeti szervezetek társasági adóból levonható támogatása, amelyre a kormány a 2019-es költségvetési törvény tavaly júniusi benyújtásakor még 31 milliárd forintot szánt, az év végén azonban megszüntette ezt a konstrukciót.
