Kik lesznek Orbán adótervének áldozatai?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akár kétszázezer közalkalmazottat is meneszthetenek még idén, többek között ez is szerepel a Fidesz takarékossági terveiben – értesült a Hírszerző. Információink szerint több száz milliárd forintot szeretne a kormány megspórolni ezen a tételen, hogy mozgásteret teremtsen az adócsökkentésnek. Azonban ha a magánnyugdíjpénztárak virtuális államosítását nem fogadja el az EU és az IMF, akkor könnyen lehet, hogy az adózók többségének adóemelést jelent majd az egykulcsos adó bevezetése.

Bár megszorító lépésekről egyelőre nem sok szó esett eddig a kormány részéről, néhány nyilatkozatból már körvonalazódik, hogy a 3,8 százalékos költségvetési hiány betartásához és az adócsökkentés fedezetének előteremtéséhez a költségvetési bevételek növelése mellett jelentős kiadáscsökkentésre is szükség lesz. Mint Matolcsy György fogalmazott a cnbc.com-nak adott interjújában: „”nincs szükség új megszorító tervekre, ugyanakkor csökkentenünk kell a költségvetési kiadásokat””.

A nemzetgazdasági miniszter ennek kapcsán a bürokrácia csökkentését hozta fel példaként és mint megtudtuk ezt annyira komolyan gondolja az új kabinet, hogy a Nemzetközi Valutaalappal hétfőn már arról folytak a tárgyalások, hogy az elbocsátandó közszolgák és köztisztviselők véglegesített száma 100, 150 vagy 200 ezer fő legyen. Az egyeztetések arról szóltak, hogy a Valutaalap számára mely költségvetési megoldások elfogadhatóak, és feltehetően ez fogja eldönteni azt, hogy a kormány 16, 19 vagy 20 százalékos szja-kulcsot jelent be kedden.

A pontos számokat azonban hétfőn még fideszes forrásaink sem ismerték. „”Orbán Viktor kedden reggel fog zárt ülésen tájékoztatni minket, az intézkedéscsomagnak akkorra kell végleges formát elnyernie, de várhatóan egész éjjel tárgyalnak majd”” – mondta a Hírszerzőnek egy kormánypárti képviselő. Egy az eseményeket közelebbről követő forrásunk ennek kapcsán csak annyit mondott, hogy nem nagyon fog „”senki örülni annak, amit bejelentenek””.

Még végkielégítésekkel is megérné

Az egyik ilyen bejelentés az elbocsátandó közszolgák száma lesz. Magyarországon az uniós és az OECD átlaghoz képest mintegy 500 milliárddal, a nemzeti össztermékünk 2 százalékával költünk többet a közszférára. Fideszes forrásaink szerint a közszféra csökkentésével gazdaságilag azonnali, jelentős spórolást lehetne elérni.

„”Kétszáz ezer embert nem lehet máskor kirúgni, csak a ciklus legelején. Ma Magyarországon a legtöbben úgy gondolják, túl sokan dolgoznak a közszférában, így ha az ő leépítésükről hall, valószínűleg még támogatni is fogja a lépést”” – mondta egyik forrásunk, hozzátéve, hogy a leépítést természetesen szelektíven kell végrehajtani. Ebbe még az is beleférhet, hogy egyes helyeken (bíróságok, ügyészségek) akár minimális létszámemelést hajtanak végre.

Nem nagyon látnak lehetőséget létszámcsökkentésre például az egészségügyben, „”bőven van ugyanakkor tartalék”” szerintük viszont a földhivataloknál, közigazgatási hivataloknál. Várhatóan nem ússza meg az oktatás sem, annak ellenére, hogy továbbra is cél a falusi iskolák megtartása/újra nyitása legalább az első négy osztályig. Itt is felmerültek azonban olyan megoldások, hogy egy pedagógus több faluban is tanítson, amihez benzinpénzt, útiköltség térítést biztosítana az állam – ez még mindig olcsóbb, mint státusba felvenni valakit.

Forrásunk szerint ma bruttó 200, nettó 130 ezer forint körül van a bérek átlagos értéke a közszférában, modellszámítások szerint ha valakinek nem kell négy havi juttatásnál több végkielégítést fizetni, akkor már spórolást jelent minden leépítés.

Adóemelés adócsökkentés helyett?

A másik kellemetlen bejelentés az adórendszer kapcsán várható. A három említett szja-kulcs közül a 16 százalékos jelentené a legnagyobb költségvetési bevételkiesést, emiatt ez tűnik a legkevésbé valószínűnek. Információink szerint a 16 százalékos egykulcsos szja-val családi adókedvezmények nélkül is legalább 400 milliárd forintnyi adóbevétel maradna el a költségvetésből éves szinten, amit a 2010-ben bevezetett szuperbruttósítás eltörlése további 420 milliárdos bevételkieséssel növelne.

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a kormány kedden egy 19 százalékos szja-t jelent be, ugyanis ez csak 90 milliárdos költségvetési bevételkiesést jelentene, a szuperbruttósítás eltörlésén kívül. Ez azonban az adózók több mint 90 százalékának komoly adóemelést jelentene, ugyanis legalább ennyien fizetik most 17 százalékos mértékkel a személyi jövedelemadót. Ez a megoldás tulajdonképpen csak azoknak az adózóknak jelentene komoly adócsökkentést, akiknek az éves jövedelme meghaladja az 5 millió forintot és emiatt jelenleg 32 százalékos kulccsal kell adózniuk.

A 20 százalékos szja-kulcsot azért vethetik el, mert tudomásunk szerint szó volt arról is, hogy a társasági adó is ugyanolyan mértékű lenne, mint az szja. Ez 19 százalékos kulcs esetén semmilyen változást nem jelentene a vállalkozásoknak a jelenlegi helyzethez képest, ugyanis jelenleg is így adóznak. Tehát számukra vagy a 16 százalékos kulcs bevezetése jelentene pozitív változást, vagypedig az, ha a kormány – mint korábban írtuk – nem csak a társasági adókulcsot, hanem a munkáltatói járulékokat is leszállítaná a jelenlegi 27 százalékos szintről 19 vagy 16 százalékra.

Az egykulcsos adó bevezetésén túlmenően komolyabb változás annyi lenne, hogy megszüntetnék az összes adókedvezményt, valamint megszüntethetik a minimálbér adómentességét is. Az EVA és az EKHO viszont maradna, egyik forrásunk szerint ezt egyrészt nem adókedvezménynek, hanem foglalkoztatási formának tekintik inkább, ráadásul ezek minden évben hozzák azt a bevételt, amit elvárnak tőlük, na meg „”hangsúlyos kampánybejelentés volt, hogy ezekhez nem nyúlunk, nem lenne szerencsés visszakozni”” – mondta egyik forrásunk.

A nyugdíjtrükkön múlik az adócsökkentés

Azt hogy melyik szja-kulcsot jelenti be valószínűleg attól függ, hogy a Valutaalap és az EU mit szólt a hétfői tárgyalásokon a kormány költségvetési ötleteihez. A kiszivárgott tervek leginkább kérdéses pontja a magánnyugdíjpénztárak virtuális átcsatornázása egy állami nyugdíjalapba abból a célból, hogy a költségvetés bevételeiként mutathassa ki a kormány a pénztárak járulékbevételeit.

Ez azonban nem biztos, hogy megfelel az EU szigorú módszertanának. Amennyiben a magánnyugdíjpénztárak átcsatornázását nem sikerül elfogadtatni, akkor még abban az esetben sem lesz elegendő mozgástér a 16 százalékos szja-kulcs bevezetésére, ha a közszférából valóban kivesznek 500 milliárdot, ugyanis a kormány másik bevételnövelő ötlete, a banki különadó várhatóan kevesebb mint 100 milliárd forintos bevételnövekedést fog jelenteni a költségvetésnek.

Forrás: Hírszerző

---