Magyarország leszakadóban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A svájci IMD 2008. évi versenyképességi rangsorában Magyarország 55 nemzetből a 38. pozíciót szerezte meg, három helyet visszacsúszva tavaly óta. Mindez elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitika számlájára írható.
Magyarország versenyképessége tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitikának köszönhetően – szűrhető le a svájci IMD által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzésből, amely a világ 55 országának versenyképességét hasonlítja össze nagyobbrészt statisztikai adatok, kisebbrészt vállalatvezetők véleményének kérdőíves felmérése alapján.
Szlovákia elhúzott
A rangsorban a tavalyi 35-ről idén a 38. helyig csúszott vissza Magyarország, rontva mindegyik versenyképességi mutatóján. Míg tavaly Szlovákia csak egy fokkal állt jobban, addig az idén a két ország helyezése közötti különbség már 8, míg a Csehországhoz mért differencia 3-ról 10-re hízott. Lengyelország eközben nagyot lépett előre, Románia egyet rontott, ahogyan a régió éllovasa, a 23. helyen álló Észtország is.
Csehország mutatói kiegyensúlyozottak, nincs olyan terület, ahol számottevő leszakadás látszana – ismertette a részleteket a Napi Online-nal Pellényi Gábor, az ICEG EC kutatója. A tavalyihoz képest javuló képet mutat viszont a költségvetési egyenleg, csökken a munkanélküliség, miközben a külföldi befektetések bővülnek. Javult a politikai stabilitás, valamint a kormányzati gazdaságpolitika konzisztenciájának megítélése is, illetve a megkérdezett vállalatvezetők úgy vélik, a társasági adók a korábbinál kevésbé akadályozzák a gazdasági életet.
Szlovákia előrelépését a gyors gazdasági növekedéshez, a jelentős exportteljesítményhez és az erőteljes termelékenységjavuláshoz fűződő mutatók javulása magyarázza – mondta a szakember. Hozzátette: alacsony szintről, de kismértékben javult annak megítélése a vállalatvezetők körében, hogy a pártok mennyire látják át a gazdasági kihívásokat. Tartósan gyengén teljesít viszont a szlovák gazdaság a foglalkoztatottság terén – a munkanélküliségi ráta magasabb, mint itthon. A vállalatvezetők tapasztalatai szerint nehéz kompetens topmenedzsereket találni, a képzett külföldiek pedig nem találják vonzónak az országot.
A cégvezetők úgy vélik, nem várható lényeges javulás a közpénzügyek vitelében, ám – húzza alá az ICEG szakértője – miután Szlovákia teljesíti a maastrichti kritériumokat, nincs is nagy deficitcsökkentési kényszer.
Mi a baj itthon?
A magyar gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva.
A romló versenyképesség okai a kiadvány adatai szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó, egyúttal az inflációt felpörgető stabilizációt. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül nálunk volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció.
A pazarló és munkavállalásra gyengén ösztönző szociális háló miatt a foglalkoztatottakra jutó adóterhelés magas. Az effektív személyi jövedelemadó-teher itthon a legmagasabb, és a társadalombiztosítási járulékok nagyságával is az „élmezőnybe” kerültünk. Így azonban nem meglepő, hogy a foglalkoztatottak aránya a népességben csupán a 47. helyre elegendő.
A gazdaságpolitikai kilátások sem jók: hazánk bizonyult politikailag az egyik leginstabilabb országnak. A társadalom és a kormányzat reformok iránti hajlandósága elszivárgott, a gazdaságpolitika iránya kiszámíthatatlan, és a bevezetett intézkedések végrehajtása sem megfelelő. Mindez elidegeníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább globalizáció- és versenyellenes, legkevésbé rugalmas és alkalmazkodóképes nemzetek közé tartozik. Ráadásul gyengék a lakosság gazdasági ismeretei, így a felelős gazdaságpolitikára való társadalmi nyomás is hiányzik.
Néhány piros pont
A jelentés néhány pozitívumot is felmutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és terjed a számítógép-használat. Viszonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infrastruktúra állapota. Ezzel együtt nő a világ és szűkebben vett régiónk éllovasaitól való lemaradásunk. A legversenyképesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, az európai éllovas pedig Svájc. Kelet-Közép-Európában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található. A világ előtt álló versenyképességi kihívások a következő években az amerikai gazdaság gyengélkedésével, a pénzügyi rendszer instabilitásával, a dráguló nyersanyagokkal függnek össze. Magyarország számára a legfontosabb rövid távú feladat a költségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minőségének javítása és az EU források hatékony felhasználása.
Forrás: Napi Gazdaság
