Magyaroszág a lejtőn, de legalább vannak ötletek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megalakult a Magyarország Holnap Gazdasági Versenyképesség kerekasztal. A kerekasztal fő feladata, hogy politikától függetlenül, szigorúan szakmai szempontok szerint felgyorsítsa a versenyképességgel, azon belül az innovációval, az adórendszerrel és az üzleti környezettel kapcsolatos kormányzati gondolkodást.
A testület alakuló ülésén Török Ádám elnök elmondta: a testület célja a magyar vállalkozásokat erősítő, s így a gyors és kiegyensúlyozott növekedést előmozdító javaslatok kidolgozása, ám a végső döntéseket a kormánynak és az Országgyűlésnek kell meghoznia.
A kerekasztal munkáját megalapozó úgynevezett tézispapír szerint a rendszerváltást követő időszak nagy részében Magyarország élenjárt Kelet-Közép-Európában a piacnyitásban, a verseny elősegítésében, a privatizációban és a működőtőke beáramlásában, az ezekhez kapcsolódó szerkezeti reformokban. A technológia-import viszonylag képzett és olcsó munkaerőt talált; az eredmény dinamikus GDP-növekedés, felzárkózás és gyors exportbővülés lett. Magyarország versenyképes országnak bizonyult.
Kedvezőtlenebb képet kapunk viszont a 2004-2006-os időszakról. Szinte minden közép-kelet-európai ország kivitele gyorsabban nőtt, mint Magyarországé, és 6-10 hellyel hátrébb, a 40. hely környékére szorultunk a szubjektív versenyképességi rangsorokban (WEF, IMD). Míg eközben több ország lényeges strukturális reformokat hajtott végre; nálunk ez a folyamat lényegében most kezdődik. E kedvezőtlen tendenciák súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságokkal párosultak, az államháztartás hiánya tarthatatlan szintre növekedett, aminek szükséges korrekciója rövidtávon tovább nehezíti a versenyképesség javulását.
Mindez alátámasztja, hogy a korábbi versenyképességi és felzárkózási modell nem folytatható: a munkaerő már nem annyira olcsó, a képzett munkaerő fogyóban van, a foglalkoztatás évek óta alig növekszik. A privatizáció lezárulóban van; a működőtőke beáramlás ugyan folytatódik, de már nem növekszik látványosan. A magyar gazdaság új versenyképességi modellje az elkövetkező években főleg a karcsúbb, hatékonyabb és hatásosabb államra, a tudásgazdasági és az innovációs erőforrások jobb hasznosítására alapulhat.
Egyértelmű, hogy az ezen alapuló fejlődést, a gazdaság fehéredését, és a befektetések növekedését előremozdító adórendszernek kell megalapoznia. Mindez együtt legálisabb és magasabb foglalkoztatást, valamint a vállalkozások működését jobban előmozdító üzleti környezetet eredményezhet. Egy ezekre a fő elemekre épülő új versenyképességi modell a bővülő EU-forrásokkal együtt jó eséllyel lényegesen gyorsítani tudja a gazdasági fejlődést még a költségvetési kiigazítás körülményei között is.
A Magyarország Holnap Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal szakértői arra keresik a választ, hogy a K+F és innováció, az adórendszer és az üzleti környezet átalakításával hogyan helyezhető gyorsabb és egészségesebb fejlődési pályára a magyar gazdaság.
Forrás: Napi Gazdaság
